1 O que ama a instrução

ama o conhecimento,

mas o que odeia

a repreensão é estúpido.

2 O homem de bem alcançará

o favor do Senhor,

mas ao homem de intenções

perversas ele condenará.

3 O homem não se estabelecerá

pela impiedade,

mas a raiz dos justos

não será removida.

4 A mulher virtuosa é

a coroa do seu marido,

mas a que o envergonha

é como podridão

nos seus ossos.

5 Os pensamentos dos justos são retos,

mas os conselhos

dos ímpios, engano.

6 As palavras dos ímpios são

ciladas para derramar sangue,

mas a boca dos retos

os livrará.

7 Os ímpios serão transtornados

e não subsistirão,

mas a casa dos justos

permanecerá.

8 Cada qual será louvado

segundo o seu entendimento,

mas o perverso de coração

estará em desprezo.

9 Melhor é o que se estima em pouco,

e tem servos,

do que o que se vangloria

e tem falta de pão.

10 O justo tem consideração pela vida dos seus animais,

mas as afeições dos ímpios são cruéis.

11 O que lavra a sua terra

se fartará de pão;

mas o que segue os ociosos

é falto de juízo.

12 O ímpio deseja

a rede dos maus,

mas a raiz dos justos

produz o seu fruto.

13 O ímpio se enlaça

na transgressão dos lábios,

mas o justo sairá

da angústia.

14 O homem será saciado de bem

pelo fruto da sua boca,

e da obra das suas mãos

o homem receberá a recompensa.

15 O caminho do insensato é

reto aos seus próprios olhos,

mas o que dá ouvidos ao conselho é sábio.

16 A ira do insensato se

conhece no mesmo dia,

mas o prudente encobre a afronta.

17 O que diz a verdade

manifesta a justiça,

mas a falsa

testemunha diz engano.

18 Há alguns que falam como

que espada penetrante,

mas a língua

dos sábios é saúde.

19 O lábio da verdade

permanece para sempre,

mas a língua da falsidade,

dura por um só momento.

20 No coração dos que

maquinam o mal há engano,

mas os que aconselham

a paz têm alegria.

21 Nenhum agravo sobrevirá ao justo,

mas os ímpios ficam

cheios de mal.

22 Os lábios mentirosos são

abomináveis ao Senhor,

mas os que agem fielmente

são o seu deleite.

23 O homem prudente

encobre o conhecimento,

mas o coração dos tolos

proclama a estultícia.

24 A mão dos diligentes dominará,

mas os negligentes

serão tributários.

25 A ansiedade no coração

deixa o homem abatido,

mas uma boa palavra o alegra.

26 O justo é mais excelente

do que o seu próximo,

mas o caminho

dos ímpios faz errar.

27 O preguiçoso deixa

de assar a sua caça,

mas ser diligente é

o precioso bem do homem.

28 Na vereda da justiça está a vida,

e no caminho da sua carreira não há morte.

1 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő. 2 Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul. 3 A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő. 4 Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás. 5 Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat. 6 Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll. 7 Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz. 8 Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű. 9 Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen. 10 A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az. 11 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt. 12 Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz. 13 Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának. 14 A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az. 15 A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember. 16 A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot. 17 Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság. 18 Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig. 19 Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság. 20 Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával. 21 Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála. 22 Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot. 23 A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz. 24 A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt. 25 Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket. 26 Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége. 27 Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.