1 Busca satisfazer seu próprio

desejo aquele que se isola;

ele se insurge contra toda sabedoria.

2 O tolo não tem

prazer na sabedoria,

mas só em que se manifeste

aquilo que agrada o seu coração.

3 Vindo o ímpio,

vem também o desprezo,

e com a ignomínia a vergonha.

4 Águas profundas são

as palavras da boca do homem,

e ribeiro transbordante

é a fonte da sabedoria.

5 Não é bom favorecer o ímpio,

e com isso,

fazer o justo

perder a questão.

6 Os lábios do tolo

entram na contenda,

e a sua boca brada por açoites.

7 A boca do tolo é

a sua própria destruição,

e os seus lábios

um laço para a sua alma.

8 As palavras do intrigante

são como feridas;

elas descem

ao íntimo do ventre.

9 O que é negligente

na sua obra é também irmão

de um grande desperdiçador.

10 Torre forte é o nome do Senhor;

a ela correrá o justo,

e estará em alto refúgio.

11 Os bens do rico são

a sua cidade forte,

e como uma alta muralha

na sua imaginação.

12 O coração do homem se

exalta antes de ser abatido

e diante da honra vai a humildade.

13 O que responde antes de ouvir comete

estultícia que é para vergonha sua.

14 O espírito do homem

susterá a sua enfermidade,

mas ao espírito abatido,

quem o suportará?

15 O coração do entendido

adquire o conhecimento,

e o ouvido dos sábios

busca a sabedoria.

16 Com presentes

o homem alarga

o seu caminho e o leva

diante dos grandes.

17 O que pleiteia por algo,

a princípio parece justo,

porém vem o seu próximo e o examina.

18 A sorte faz cessar os pleitos,

e faz separação

entre os poderosos.

19 O irmão ofendido é mais difícil

de conquistar do que uma cidade forte;

e as contendas são como

os ferrolhos de um palácio.

20 Do fruto da boca de cada

um se fartará o seu ventre;

dos renovos dos seus lábios

ficará satisfeito.

21 A morte e a vida estão

no poder da língua;

e aquele que a ama

comerá do seu fruto.

22 Aquele que encontra uma esposa,

acha o bem,

e alcança a benevolência do Senhor.

23 O pobre fala com rogos,

mas o rico responde com dureza.

24 O homem de muitos amigos

deve mostrar-se amigável,

mas há um amigo mais chegado do que um irmão.

1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik. 2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen. 3 Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat. 4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje. 5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben. 6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált. 7 A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre. 8 A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják. 9 A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz. 10 Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen. 11 A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint. 12 A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van. 13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve. 14 A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el? 15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres. 16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt. 17 Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt. 18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja. 19 A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja. 20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól. 21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét. 22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól! 23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel. 24 Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.