1 Balança enganosa é

abominação para o Senhor,

mas o peso justo é o seu prazer.

2 Em vindo a soberba,

virá também a afronta;

mas com os humildes

está a sabedoria.

3 A sinceridade dos íntegros os guiará,

mas a perversidade

dos transgressores os destruirá.

4 De nada aproveitam

as riquezas no dia da ira,

mas a justiça livra da morte.

5 A justiça do sincero

endireitará o seu caminho,

mas o perverso

pela sua falsidade cairá.

6 A justiça dos virtuosos os livrará,

mas na sua perversidade

serão apanhados os iníquos.

7 Morrendo o homem perverso

perece sua esperança,

e acaba-se a expectação

de riquezas.

8 O justo é libertado

da angústia,

e vem o ímpio para o seu lugar.

9 O hipócrita com a boca

destrói o seu próximo,

mas os justos se libertam

pelo conhecimento.

10 No bem dos justos exulta a cidade;

e perecendo os ímpios,

há júbilo.

11 Pela bênção dos homens

de bem a cidade se exalta,

mas pela boca

dos perversos é derrubada.

12 O que despreza o seu próximo

carece de entendimento,

mas o homem entendido se mantém calado.

13 O mexeriqueiro revela o segredo,

mas o fiel de espírito

mantém o assunto em oculto.

14 Não havendo sábios conselhos,

o povo cai,

mas na multidão

de conselhos há segurança.

15 Decerto sofrerá

severamente aquele que fica

por fiador do estranho,

mas o que evita

a fiança estará seguro.

16 A mulher graciosa

guarda a honra

como os violentos

guardam as riquezas.

17 O homem misericordioso

faz o bem à sua alma,

mas o cruel prejudica o seu corpo.

18 O ímpio faz obra falsa,

mas para o que

semeia justiça

haverá galardão fiel.

19 Como a justiça

encaminha para a vida,

assim o que segue o mal

vai para a sua morte.

20 Abominação ao Senhor

são os perversos

de coração,

mas os de caminho sincero

são o seu deleite.

21 Ainda que junte as mãos,

o mau não ficará impune,

mas a semente dos justos

será liberada.

22 Como joia de ouro

no focinho de uma porca,

assim é a mulher formosa

que não tem discrição.

23 O desejo dos justos é

tão somente para o bem,

mas a esperança dos ímpios

é criar contrariedades.

24 Ao que distribui mais

se lhe acrescenta,

e ao que retém mais do que é justo,

é para a sua perda.

25 A alma generosa prosperará

e aquele que atende

também será atendido.

26 Ao que retém o trigo

o povo amaldiçoa,

mas bênção haverá

sobre a cabeça do que o vende.

27 O que cedo busca o bem,

busca favor,

mas o que procura o mal,

esse lhe sobrevirá.

28 Aquele que confia

nas suas riquezas cairá,

mas os justos reverdecerão

como a folhagem.

29 O que perturba a sua casa

herdará o vento,

e o tolo será servo

do sábio de coração.

30 O fruto do justo é árvore de vida,

e o que ganha almas é sábio.

31 Eis que o justo recebe na terra a retribuição;

quanto mais o ímpio e o pecador!

1 Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki. 2 Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van. 3 Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja. 4 Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból. 5 A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen. 6 Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek. 7 Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész. 8 Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba. 9 Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak. 10 Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van. 11 Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol. 12 Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat. 13 A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot. 14 A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van. 15 Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz. 16 A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot. 17 Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat. 18 Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos. 19 A ki őszinte az igazságban, az életére –, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt. 20 Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek. 21 Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul. 22 Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága. 23 Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag. 24 Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik. 25 A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül. 26 A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van. 27 A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az. 28 A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak. 29 A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek. 30 Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs. 31 Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös! 32 A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.