1 Minä rakastan Herraa. Hän kuulee minua, hän kuulee hartaan pyyntöni.
2 Kun huudan häntä avuksi, hän kuuntelee.
3 Kuoleman köydet kiertyivät ympärilleni, tuonelan kauhut ahdistivat minua, minut valtasi tuska ja murhe.
5 Herra on oikeamielinen ja laupias, meidän Jumalamme on armollinen.
6 Herra on avuttomien suojelija. Kun voimani uupuivat, hän tuli avukseni.
7 Nyt olen saanut rauhan, Herra piti minusta huolen.
8 Hän pelasti minut kuolemasta, hän säästi silmäni kyyneliltä, ei antanut jalkani astua harhaan.
9 Minä saan vaeltaa Herran edessä elävien maassa.
10 Minä uskon, ja siksi puhun. Olin tuhon partaalla.
11 Hädän hetkellä minä näin: ihmisiin ei ole luottamista.
12 Kuinka voisin maksaa Herralle sen, minkä hän on hyväkseni tehnyt?
13 Minä kohotan uhrimaljan ja kiitän Herraa, pelastajaani.
14 Minkä olen hänelle luvannut, sen teen, teen sen hänen kansansa nähden.
15 Kallis on Herran silmissä hänen uskollistensa henki.
16 Herra, kuule minua, palvelijaasi! Olen palvelijasi, sinun palvelijattaresi poika. Sinä olet katkaissut kahleeni.
17 Herra, minä uhraan sinulle kiitosuhrin ja ylistän sinun nimeäsi.
18 Minkä olen Herralle luvannut, sen teen, teen sen hänen kansansa nähden
19 Herran temppelin esipihalla, sinun keskelläsi, Jerusalem. Halleluja!
1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
2 Mert az õ fülét felém fordítja, azért segítségül hívom õt egész életemben.
3 Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam.
4 És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
5 Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
6 Az Úr megõrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
8 Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól [és] lábamat az eséstõl:
9 Az Úr orczája elõtt fogok járni az élõknek földén.
10 Hittem, azért szóltam; [noha] igen megaláztatott valék.
11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
13 A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.
14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt.
15 Az Úr szemei elõtt drága az õ kegyeseinek halála.
16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.
18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt,
19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!