1 Matkalaulu. Kovin on minua vainottu nuoresta asti -- näin sanokoon Israel --

2 kovin on minua vainottu nuoresta asti, vainottu, mutta ei lannistettu.

3 Selkäni on kuin kyntäjän jäljiltä, pitkiä vakoja täynnä.

4 Herra on vanhurskas! Hän päästää meidät jumalattomien köysistä.

5 Häpeällisesti joutuvat perääntymään kaikki, jotka vihaavat Siionia.

6 He ovat kuin katolla kasvava ruoho, joka kuivuu heti oraalle ehdittyään --

7 siitä ei leikkaaja kättään täytä, ei lyhteen sitoja syliään,

1 Grádicsok éneke.

2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.

3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.

4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.

5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyûlölik a Siont.

6 Olyanok lesznek, mint a háztetõn a fû, a mely kiszárad, mielõtt letépnék.

7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötõ az ölébe.

8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!