A béke korszaka
1 Ezt az igét kapta látomásban Ézsaiás, Ámóc fia Júdáról és Jeruzsálemről:
2 Az utolsó napokban
szilárdan fog állni
az Úr házának hegye
a hegyek tetején.
Kimagaslik a halmok közül,
és özönlik hozzá valamennyi nép.Ézs 19,23–25;Jer 3,17;Mik 4,1–4;Zak 14,10;Jel 21,10
3 Eljön a sok nép, és ezt mondják:
Jöjjetek, menjünk föl az Úr hegyére,
Jákób Istenének házához!
Tanítson minket utaira,
hogy az ő ösvényein járjunk.
Mert a Sionról jön a tanítás,
és az Úr igéje Jeruzsálemből.Zak 8,20–23;Jn 4,23–24
4 Ítéletet tart a nemzetek fölött,
megfenyíti a sok népet.
Kardjaikból kapákat kovácsolnak,
lándzsáikból metszőkéseket.
Nép a népre kardot nem emel,
hadakozást többé nem tanul.Zsolt 46,10;Ézs 9,3–6;11,1–9
5 Jákób háza, jöjjetek,
járjunk az Úr világosságában!Jn 8,12;1Jn 1,7
Isten elítéli a bálványimádókat
6 Eltaszítottad népedet, Jákób házát,
mert tele vannak keleti szokásokkal,
jelmagyarázókkal, mint a filiszteusok,
és idegenekkel barátkoznak.5Móz 18,10–14;Mik 5,9–14
7 Tele van az ország ezüsttel, arannyal,
kincseinek se szeri, se száma.
Tele van az ország lovakkal,
harci kocsijainak se szeri, se száma.Zsolt 33,17;Ézs 31,1
8 Tele van az ország bálványokkal,
kezeik csinálmánya előtt borulnak le,
amit ujjaikkal csináltak.Zsolt 115,4–8;135,15–18
9 Ezért meg kell hajolnia az embernek,
meg kell alázkodnia a halandónak,
és te nem bocsátasz meg nekik.
10 Menj a sziklák közé, rejtőzz a porba
az Úr félelmes fensége
és méltósága elől!Bír 6,2;Lk 23,30;2Thessz 1,9;Jel 6,15–16
11 Megalázza a kevély tekintetű embert,
a halandók nagyságát porba hajtja.
Csak az Úr magasztaltatik föl
azon a napon.
12 Mert jön a Seregek Urának napja
minden kevély és magas ellen,
mindenki ellen, aki nagyra tartja magát,
de majd megalázott lesz;Ézs 13,6.9;Ez 30,3;Ám 5,18;Zof 1,14
13 a Libánon minden cédrusa ellen,
amelyek magasra emelkednek,
Básán minden tölgyfája ellen;
14 minden magas hegy ellen
és minden kiemelkedő halom ellen,
15 minden büszke torony ellen
és minden erős vár ellen,
16 minden Tarsís-hajó ellen
és minden gyönyörű gálya ellen.
17 Porba hajtja az ember büszkeségét,
és megalázza a halandók nagyságát.
Csak az Úr magasztaltatik föl
azon a napon.Ézs 2,11
18 A bálványok pedig semmivé lesznek egészen.
19 Bebújnak majd a sziklabarlangokba
és a föld repedéseibe
az Úr félelmes fensége
és méltósága elől,
amikor fölkel, hogy megrémítse a földet.
20 Azon a napon odadobja az ember
a vakondoknak és denevéreknek
ezüst és arany bálványait,
amelyeket azért csinált,
hogy leboruljon előttük.Ézs 30,22;31,7
21 Bebújnak a sziklák szakadékaiba
és a kőszálak hasadékaiba
az Úr félelmes fensége
és méltósága elől,
amikor fölkel, hogy megrémítse a földet.
22 Ne bízzatok az emberben,
hiszen csak lehelet van az orrában:
mire lehet hát becsülni?1Móz 2,7;Zsolt 104,29–30;118,8–9