1 Örülni fog a puszta

és a szomjú föld,

vigad a pusztaság,

és kivirágzik rajta a nárcisz.*

2 Virágba borul és vigad,

vígan örvendezik.

Része lesz a Libánon pompájában,

a Karmel és Sárón díszében.

Meglátják az Úr dicsőségét,

Istenünk méltóságát.*

3 Erősítsétek a lankadt kezeket,

tegyétek erőssé a roskadozó térdeket!*

4 Mondjátok a remegő szívűeknek:

Legyetek erősek, ne féljetek!

Íme, jön Istenetek, és bosszút áll,

jön Isten, és megfizet,

megszabadít benneteket!*

5 Akkor kinyílnak a vakok szemei,

és megnyílnak a süketek fülei.*

6 Szökellni fog a sánta, mint a szarvas,

és ujjong a néma nyelve.

Mert víz fakad a pusztaságban,

és patakok erednek a pusztában.

7 Tóvá lesz a délibáb,

és víz fakad a szomjú földön.

Ahol azelőtt sakálok tanyáztak,

nád és káka terem.*

8 Jól megépített útja lesz,

amelyet szent útnak hívnak.

Nem jár azon tisztátalan,

csak az Úr népe járhat rajta,

bolondok nem tévednek rá.*

9 Nem lesz ott oroszlán,

nem megy rá ragadozó vad,

ilyen nem lesz található,

hanem a megváltottak járnak rajta.*

10 Amikor visszatérnek, akiket az Úr kiváltott,

ujjongva vonulnak a Sionra.

Öröm koszorúzza fejüket örökre,

boldog örömben lesz részük,

a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik.*