1 Az Úr elpusztítja, felforgatja a földet,
feldúlja felszínét, szétszórja lakóit.
2 Olyan lesz a köznép, mint a pap;
a szolga, mint ura;
a szolgáló, mint úrnője;
az eladó, mint a vásárló;
a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő,
és a hitelező, mint az adós.
3 Teljesen elpusztul a föld,
teljesen kifosztják.
Az Úr jelentette ki ezt az igét.
4 Gyászol, hervad a föld,
elalél, hervad a világ,
elalél a magas ég a földdel együtt.
5 Gyalázatossá tették a földet lakói,
mert megszegték a törvényeket,
megmásították a rendelkezéseket,
megszegték az örök szövetséget.
6 Ezért átok emészti a földet,
megbűnhődnek lakói.
Ezért elfogynak a föld lakói,
csak kevés ember marad meg.
7 Gyászol a must, búsul a szőlő,
és sóhajtoznak mind,
akik jókedvűek voltak.
8 Abbamaradt a vidám dobolás,
megszűnt a zajos vigadozás,
abbamaradt a vidám citeraszó.
9 Nem borozgatnak nótaszó mellett,
keserű az ital annak, aki issza.
10 Romba dőlt, puszta a város,
zárva van minden ház,
nem lehet bemenni.
11 Borért kiáltoznak az utcákon,
bealkonyult minden örömnek,
száműzve van a földről a vidámság.
12 Pusztán maradt a város,
romhalmaz van a kapu helyén.
13 Mert olyasmi történik a földön,
a népek között,
mint amikor szüret után
olajbogyót vernek,
vagy szőlőt böngésznek.
14 Azok hangos szóval ujjonganak
az Úr fenségének,
kiáltoznak a tenger felől.
15 Világosság támadt,
ezért dicsérjétek az Urat,
az Úrnak, Izráel Istenének nevét
a tenger szigetein!
16 A föld széléről énekszót hallunk:
Dicsőség az igaznak!
De én ezt mondom: Végem van,
végem van, jaj nekem!
Csalnak a csalók,
csalárdul csalnak a csalók!
17 Rettegés, verem és kelepce
fenyeget téged, föld lakója!
18 Mert aki a rettentő hír elől
menekül, verembe esik,
és aki kijön a veremből,
kelepcébe kerül.
Megnyílnak a magas ég csatornái,
és megrendülnek a föld alapjai.
19 Recseg, ropog a föld,
darabokra törik a föld,
inogva reng a föld!
20 Ide-oda tántorog a föld, mint a részeg,
düledezik, mint a kunyhó!
Ránehezedik vétke, és elesik,
nem is kel föl többé.
21 Azon a napon megbünteti az Úr
a magasság seregét a magasságban,
és a föld királyait a földön.
22 Egy csomóba gyűjtik őket,
mint foglyokat a verembe.
Börtönbe zárják,
és hosszú idő múlva megbüntetik őket.
23 Elpirul a sápadt hold,
szégyenkezik az izzó nap,
mert a Seregek Ura lesz a király
a Sion hegyén és Jeruzsálemben,
és vénei előtt ragyog dicsősége.