1 Ti szomjazók mind, jöjjetek vízért,

még ha nincs is pénzetek!

Jöjjetek, vegyetek és egyetek!

Jöjjetek, vegyetek bort és tejet,

nem pénzért és nem fizetségért!*

2 Minek adnátok pénzt azért,

ami nem kenyér,

keresményeteket azért,

amivel nem lehet jóllakni?

Hallgassatok csak rám,

és jó ételt fogtok enni,

élvezni fogjátok a kövér falatokat!*

3 Figyeljetek rám, jöjjetek hozzám!

Hallgassatok rám, és élni fogtok!

Örök szövetséget kötök veletek,

mert hűséges maradok Dávidhoz.*

4 Tanúvá tettem őt a népek között,

fejedelemmé és parancsolóvá a nemzetek fölött.

5 Te pedig olyan népet hívsz,

melyet nem is ismersz,

és olyan népek futnak hozzád,

amelyek nem ismertek:

Istenedért, az Úrért, Izráel Szentjéért,

aki dicsővé tesz téged.*

6 Keressétek az Urat, amíg megtalálható!

Hívjátok segítségül, amíg közel van!*

7 Hagyja el útját a bűnös,

és gondolatait az álnok ember!

Térjen az Úrhoz, mert irgalmaz neki,

Istenünkhöz, mert kész megbocsátani.*

8 Bizony, a ti gondolataitok

nem az én gondolataim,

és a ti utaitok nem az én utaim

– így szól az Úr.*

9 Mert amennyivel magasabb

az ég a földnél,

annyival magasabbak

az én utaim a ti utaitoknál,

és az én gondolataim

a ti gondolataitoknál.

10 Mert ahogyan az eső és a hó

lehull az égből,

és nem tér oda vissza,

hanem megöntözi a földet,

termővé és gyümölcsözővé teszi;

magot ad a magvetőnek

és kenyeret az éhezőnek,*

11 ilyen lesz az én igém is,

amely számból kijön:

nem tér vissza hozzám üresen,

hanem véghezviszi, amit akarok,

eléri célját, amiért küldtem.*

12 Bizony, örömmel jöttök ki,

és békességben vezetnek benneteket.

A hegyek és a halmok

vígan ujjonganak előttetek,

és a mező fái mind tapsolnak.*

13 A tövis helyén ciprus nő,

a csalán helyén mirtusz nő.

Az Úr dicsőségére lesz ez,

örök jelül, amely nem pusztul el.*