1 Hallgassatok rám, ti szigetek,
figyeljetek, távoli nemzetek!
Már anyám méhében
elhívott engem az Úr,
születésemtől fogva
emlékezetben tartja nevem.Jer 1,5;Gal 1,15
2 Éles karddá tette számat,
keze ügyében tartott engem.
Hegyes nyíllá tett,
tegzébe dugott engem.Ézs 51,16;Ef 6,17;Zsid 4,12;Jel 1,16;2,16;19,15
3 Ezt mondta nekem: Szolgám vagy, Izráel,
rajtad mutatom meg dicsőségemet!2Thessz 1,10
4 Én azonban ezt mondtam:
Hasztalan fáradoztam,
semmiért, hiába pazaroltam erőmet.
De az Úrnál van az én ügyem,
és munkám jutalma Istenemnél.1Kor 15,58;Fil 2,16
5 Most pedig ezt mondja az Úr,
aki már anyám méhében
szolgájának teremtett,
hogy Jákóbot hozzá térítsem,
Izráelt hozzá gyűjtsem.
Ilyen nagyra becsült engem az Úr,
Istenemnél van az erőm.
6 Ezt mondta: Kevésnek tartom,
hogy Jákób törzseinek helyreállításában
és a megmentett Izráel visszatérítésében
légy az én szolgám.
A pogányok világosságává teszlek,
hogy eljusson szabadításom
a föld határáig.Ézs 42,6–7;60,3;Lk 2,30–32;Jn 8,12;9,5;ApCsel 13,47;26,23
7 Ezt mondja az Úr,
Izráel megváltója, Szentje
annak, akit megvetnek az emberek,
akit utálnak a népek,
aki a zsarnokok szolgája:
Királyok kelnek föl, ha meglátnak,
és fejedelmek borulnak le
az Úrért, aki hűséges hozzád,
Izráel Szentjéért, aki kiválasztott téged.Zsolt 22,7;Ézs 52,13–15;53,2–3
8 Ezt mondja az Úr:
A kegyelem idején meghallgatlak,
a szabadulás napján megsegítlek.
Megőrizlek és megajándékozom általad
szövetségemmel népemet,
hogy te állítsd helyre az országot,
és oszd szét az elpusztult örökséget.Zsolt 69,14;Ézs 42,6;54,3;58,12;61,2.4;Lk 4,19;2Kor 6,2
9 Mondd a foglyoknak: Jöjjetek ki! –
a sötétségben levőknek:
Jöjjetek a napvilágra!
Útközben lesz élelmük,
még a kopár hegyeken is lesz legelőjük.Ézs 42,7;Lk 4,18
10 Nem éheznek és nem szomjaznak majd,
nem bántja őket a nap heve,
mert az terelgeti őket,
aki könyörült rajtuk,
az vezeti őket forrásvizekhez.Ézs 35,6–7;41,18;43,19–20;48,21;Jel 7,16–17
11 Minden hegyen utat készítek,
kimagaslanak az országutak.Ézs 35,8;40,3–4;42,16
12 Ezek itt messze földről jönnek,
azok észak és nyugat felől,
amazok meg Színím földjéről!49,12 Színím vagy Szevénim valószínűleg Syene = AsszuánLk 13,29;Ez 29,10;30,6.15–16
13 Ujjongjatok, egek, vigadozz, föld,
törjetek ki ujjongásba, hegyek!
Mert megszánta népét az Úr,
és könyörül a nyomorultakon.Zsolt 96,11;Ézs 44,23;51,3;52,9;Lk 2,25;Jel 18,20
14 De Sion ezt mondta:
Elhagyott engem az Úr,
megfeledkezett rólam az én Uram!2Móz 13,9;Ézs 40,27
15 Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya,
nem könyörül-e méhe gyermekén?
Ha mások megfeledkeznének is,
én nem feledkezem meg rólad!1Kir 3,26;Zsolt 27,10;Jer 31,20
16 Íme, tenyerembe véstelek be,
szüntelen előttem vannak falaid.
17 Fiaid hozzád sietnek,
pusztítóid és rombolóid pedig
kivonulnak belőled.
18 Emeld föl a tekintetedet és nézz körül:
mind összegyűltek, eljöttek hozzád.
Életemre mondom – így szól az Úr –,
hogy ékszerként veszed föl valamennyit,
magadra aggatod őket,
mint egy menyasszony!Ézs 60,4;Róm 14,11
19 Feldúlt országod pusztán heverő romjai
még szűkek lesznek az ott lakóknak,
mert eltávoznak pusztítóid.Ézs 54,1–3;Zak 2,5–9
20 Majd mondják még neked gyermekeid,
akiktől meg voltál fosztva:
Szűk nekem ez a hely,
menj odébb, hadd telepedjem le!
21 Ezt mondod majd magadban:
Ki szülte ezeket?
Hiszen én gyermektelen
és meddő voltam,
fogságban éltem, száműzötten.
Ki nevelte ezeket?
Hiszen én egyedül maradtam,
honnan valók ezek?
22 Ezt mondja az én Uram, az Úr:
Intek kezemmel a nemzeteknek,
jelt adok a népeknek,
és ölben hozzák haza fiaidat,
leányaidat pedig vállukra emelve.Zsolt 72,9;Ézs 11,10;60,4–6.16;66,12;Ez 6,7.13;Mik 7,17;Jel 3,9
23 Királyok lesznek a gondviselőid,
fejedelemasszonyok a dajkáid.
Földre borulnak előtted,
és lábad porát nyaldossák.
Akkor majd megtudod,
hogy én vagyok az Úr,
nem vallanak szégyent,
akik bennem bíznak.
24 El lehet-e venni a zsákmányt a hőstől,
megmenekülhetnek-e
a foglyok az erőszakostól?Mt 12,29
25 Igen! – ezt mondja az Úr.
A hőstől is el lehet venni a foglyokat,
és az erőszakostól is
megmenekülhet a zsákmánya.
Perlőiddel én fogok perelni,
fiaidat én szabadítom meg.
26 Elnyomóiddal megetetem
saját húsukat,
megrészegednek saját vérüktől,
mint a musttól.
Akkor majd megtudja mindenki,
hogy én vagyok az Úr,
a te szabadítód, és megváltód,
Jákób erős Istene.Ézs 9,19;Jer 19,9;Jel 14,20;16,6