Isaías 51

Isten megtartja ígéretét

1 Hallgassatok rám,

akik igazságra törekedtek,

és az Urat keresitek!

Tekintsetek a kősziklára,

melyből kivágattatok,

és a kút üregére,

melyből kiásattatok!*5Móz 32,18;33,28;Ézs 48,1;1Tim 6,11;2Tim 2,22

2 Tekintsetek atyátokra, Ábrahámra,

és Sárára, aki szült benneteket!

Csak egymaga volt, amikor elhívtam,

de megáldottam és megszaporítottam.*1Móz 12,1–3;Ézs 41,8;Ez 33,24;Zsid 11,12

3 Bizony, megvigasztalja Siont az Úr,

megvigasztalja összes romjait.

Olyanná teszi pusztaságát, mint az Éden,

kopár földjét, mint az Úr kertje.

Boldog örvendezés lesz majd benne,

magasztalás és hangos zsoltárének.*1Móz 2,8–10;Ézs 49,13

Isten ítéletet tart a világ fölött

4 Figyeljetek rám, ti népek,

hallgassatok rám, nemzetek!

Mert tanítás származik tőlem,

és törvényemet a népek világosságává teszem hamarosan.*Ézs 2,2–4;42,6

5 Közel van igazságom,

jön már szabadításom,

és karommal népeket ítélek.

Bennem reménykednek a szigetek,

és az én karomra várnak.*Ézs 42,4

6 Emeljétek szemeteket az égre,

tekintsetek le a földre,

mert az ég szétfoszlik, mint a füst,

és a föld szétmállik, mint a ruha,

lakói pedig úgy elhullnak, mint a legyek.

De az én szabadításom

örökre megmarad,

és igazságom nem rendül meg.*Zsolt 102,26–28;Ézs 40,6–8;Mt 5,18;24,35

7 Hallgassatok rám,

akik ismeritek az igazságot,

népem, mely szívébe zárta tanításomat!

Ne féljetek az emberek gyalázkodásától,

szitkozódásuktól ne rendüljetek meg!*Mt 5,11;1Pt 4,14

8 Mert úgy járnak, mint a ruha,

melyet megrág a moly,

mint a gyapjú, melyet megrág a féreg.

De az én igazságom örökre megmarad,

és szabadításom nemzedékről nemzedékre.*Ézs 50,9–10

Régi csoda és új teremtés

9 Ébredj, ébredj, szedd össze erődet,

ó, Úrnak karja!

Ébredj, mint hajdanában,

az ősrégi nemzedékek idején!

Hiszen te vágtad ketté Rahabot,

te döfted le a tengeri szörnyet!*Jób 9,13;26,12;Zsolt 74,13–14;89,11;Ez 29,3

10 Te szárítottad ki a tengert,

a nagy mélység vizeit,

te készítettél utat a tenger medrén át,

hogy átkelhessenek a megváltottak!*2Móz 14,21;Józs 4,23;Zsolt 78,13;106,9;114,3–5

11 Így fognak visszatérni

az Úr megváltottai is,

és ujjongva érkeznek meg a Sionra.

Öröm koszorúzza fejüket örökre,

boldog örömben lesz részük,

a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik.*Zsolt 126,1–6;Ézs 35,10;60,3;65,19;Jel 21,2–4

12 Én, én vagyok vigasztalótok!

Miért félsz halandó embertől,

olyan embertől, aki a fű sorsára jut?*Zsolt 56,5.12;Ézs 40,1.6–8;Mt 10,28;Róm 8,31

13 Elfelejtetted alkotódat, az Urat,

aki az eget kifeszítette,

és alapot vetett a földnek?

Miért rettegsz szüntelen, mindennap

az elnyomó izzó haragjától,

mellyel el akar pusztítani?

De hová lesz az elnyomó izzó haragja?!*5Móz 32,18;Zsolt 104,2.5;Ézs 10,20;17,10;44,24;45,12;Jer 2,23;Ez 23,35

14 Hamarosan megszabadul a megkötözött,

nem hal meg, nem kerül a sírba,

nem fogy el a kenyere.*Zak 9,11

15 Mert én, az Úr, vagyok a te Istened,

aki fölriasztom a tengert,

hogy zúgnak hullámai.

Seregek Ura a nevem!*Jer 31,35

16 Igéimet adom a szádba,

és kezem árnyékával takarlak be,

amikor újra kifeszítem az eget,

és alapot vetek a földnek,

Sionnak pedig ezt mondom:

Az én népem vagy!*Ézs 49,2;50,4;Jer 1,9;Hós 2,25

Vége a nép nyomorúságának

17 Ébredj már, ébredj már,

kelj föl, Jeruzsálem!

Kiittad már a harag poharát,

melyet az Úr keze tartott eléd,

az öblös poharat, amelytől tántorogsz,

kiittad, kiürítetted.*2Kir 25,1–21;Zsolt 60,5;75,9;Ézs 52,1;Jer 49,12;51,7;Ez 23,31–33;Jel 14,10;15,7;16,19

18 Fiai közül, akiket szült,

nem állt mellé egy sem.

Fiai közül, akiket fölnevelt,

nem fogta kézen egy sem.

19 Két dolog történt veled

– még csak nem is szánnak –:

pusztulás és összeomlás,

éhínség és fegyver

– s még csak vigasztalód sincsen.

20 Fiaid aléltan feküdtek

minden utcasarkon,

mint antilop a hálóban,

betelt rajtuk az Úr haragja,

Istened dorgáló szava.*JSir 2,11.19;4,2

21 Ezért halld meg ezt, te szegény,

aki részeg vagy, de nem bortól:*Ézs 51,17

22 Ezt mondja Urad, az Úr,

Istened, aki népéért perel:

Kivettem már kezedből a poharat,

melytől tántorogsz,

nem kell tovább innod

haragom öblös poharából.

23 Kínzóid kezébe adom azt,

akik ezt mondták neked:

Hajolj le, hadd tapossunk rajtad!

Te pedig olyanná tetted hátadat,

mint a föld, mint az utca, amelyen taposnak.*Zsolt 110,1;129,3;Ézs 47,6–15