1 Az éneklõmesternek, Dávidé; zsoltár.2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.3 És körülvesznek engem gyûlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyûlölséggel az én szeretetemért.6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az õ jobb keze felõl.7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jõjjön ki; még az imádsága is bûnné legyen.8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.10 És bujdossanak az õ fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktõl távol keressenek [eledelt.]11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson [iránta,] és ne legyen, a ki könyörüljön az õ árváin!13 Veszszen ki az õ maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr elõtt, és anyjának bûne el ne töröltessék!15 Mindenkor az Úr elõtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földrõl,16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívût, hogy megölje.17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el õt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el õ tõle.18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az õ csontjaiba, mint az olaj.19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az õ megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.24 Térdeim tántorognak az éhségtõl, és testem megfogyatkozott a kövérségtõl.25 Sõt gyalázatossá lettem elõttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed [munkája] ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!28 Átkozzanak õk, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem õt a sokaság közepette!31 Mert jobb keze felõl áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.

1 Ó Deus do meu louvor, não te cales,2 Pois a boca do ímpio e a boca do enganador estão abertas contra mim. Têm falado contra mim com uma língua mentirosa.3 Eles me cercaram com palavras odiosas, e pelejaram contra mim sem causa.4 Em recompensa do meu amor são meus adversários; mas eu faço oração.5 E me deram mal pelo bem, e ódio pelo meu amor.6 Põe sobre ele um ímpio, e Satanás esteja à sua direita.7 Quando for julgado, saia condenado; e a sua oração se lhe torne em pecado.8 Sejam poucos os seus dias, e outro tome o seu ofício.9 Sejam órfãos os seus filhos, e viúva sua mulher.10 Sejam vagabundos e pedintes os seus filhos, e busquem pão fora dos seus lugares desolados.11 Lance o credor mão de tudo quanto tenha, e despojem os estranhos o seu trabalho.12 Não haja ninguém que se compadeça dele, nem haja quem favoreça os seus órfãos.13 Desapareça a sua posteridade, o seu nome seja apagado na seguinte geração.14 Esteja na memória do Senhor a iniquidade de seus pais, e não se apague o pecado de sua mãe.15 Antes estejam sempre perante o Senhor, para que faça desaparecer a sua memória da terra.16 Porquanto não se lembrou de fazer misericórdia; antes perseguiu ao homem aflito e ao necessitado, para que pudesse até matar o quebrantado de coração.17 Visto que amou a maldição, ela lhe sobrevenha, e assim como não desejou a bênção, ela se afaste dele.18 Assim como se vestiu de maldição, como sua roupa, assim penetre ela nas suas entranhas, como água, e em seus ossos como azeite.19 Seja para ele como a roupa que o cobre, e como cinto que o cinja sempre.20 Seja este o galardão dos meus contrários, da parte do Senhor, e dos que falam mal contra a minha alma.21 Mas tu, ó Deus o Senhor, trata comigo por amor do teu nome, porque a tua misericórdia é boa, livra-me,22 Pois estou aflito e necessitado, e o meu coração está ferido dentro de mim.23 Vou-me como a sombra que declina; sou sacudido como o gafanhoto.24 De jejuar estão enfraquecidos os meus joelhos, e a minha carne emagrece.25 E ainda lhes sou opróbrio; quando me contemplam, movem as cabeças.26 Ajuda-me, ó Senhor meu Deus, salva-me segundo a tua misericórdia.27 Para que saibam que esta é a tua mão, e que tu, Senhor, o fizeste.28 Amaldiçoem eles, mas abençoa tu; quando se levantarem fiquem confundidos; e alegre-se o teu servo.29 Vistam-se os meus adversários de vergonha, e cubram-se com a sua própria confusão como com uma capa.30 Louvarei grandemente ao Senhor com a minha boca; louvá-lo-ei entre a multidão.31 Pois se porá à direita do pobre, para o livrar dos que condenam a sua alma.