1 Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt.2 Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;3 Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsõségedet.4 Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.5 Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.6 Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!7 Ha reád gondolok ágyamban: õrváltásról õrváltásra rólad elmélkedem;8 Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.9 Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.10 Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.11 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei. [ (Psalms 63:12) A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri õt mindaz, a ki õ reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája. ]

1 Ó Deus, tu és o meu Deus, de madrugada te buscarei; a minha alma tem sede de ti; a minha carne te deseja muito em uma terra seca e cansada, onde não há água;2 Para ver a tua força e a tua glória, como te vi no santuário.3 Porque a tua benignidade é melhor do que a vida, os meus lábios te louvarão.4 Assim eu te bendirei enquanto viver; em teu nome levantarei as minhas mãos.5 A minha alma se fartará, como de tutano e de gordura; e a minha boca te louvará com alegres lábios,6 Quando me lembrar de ti na minha cama, e meditar em ti nas vigílias da noite.7 Porque tu tens sido o meu auxílio; então, à sombra das tuas asas me regozijarei.8 A minha alma te segue de perto; a tua destra me sustenta.9 Mas aqueles que procuram a minha alma para a destruir, irão para as profundezas da terra.10 Cairão à espada; serão uma ração para as raposas.11 Mas o rei se regozijará em Deus; qualquer que por ele jurar se gloriará; porque se taparão as bocas dos que falam a mentira.