1 Az éneklõmesternek a sosannimra, Kóráh fiainak tanítása; ének a szerelmetesrõl.2 Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: mûvem a királynak szól. Nyelvem gyors írónak tolla.3 Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajakidon, azért áldott meg az Isten örökké.4 Kösd derekadra kardodat vitéz! Dicsõségedet és ékességedet.5 És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelidségért [és] jogért, és rettenetesre tanítson meg téged a te jobb kezed.6 Nyilaid élesek; népek hullanak alád; a király ellenségeinek szívében.7 Trónod oh Isten örökkévaló; igazságnak pálczája a te királyságodnak pálczája.8 Szereted az igazságot, gyûlölöd a gonoszságot, azért kent fel Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé.9 Mirrha, áloe, kácziaillatú minden öltözeted; elefántcsont palotából zeneszóval vidámítnak téged.10 Királyok leányai a te ékességeid; jobb kezed felõl királyné áll ofiri aranyban.11 Halld csak leány, nézd csak; hajtsd ide füledet! Feledd el népedet és az atyád házát.12 Szépségedet a király kivánja; hiszen urad õ, hódolj hát néki!13 Tyrus leánya is, a nép dúsai, ajándékkal hizelegnek néked.14 Csupa ékesség a király leánya bent, vont aranyból van a ruhája.15 Hímes öltözetben viszik a királyhoz, szûzek [vonulnak] utána, az õ társnõi; néked hozzák õket.16 Bevezetik õket örömmel, vígsággal; bemennek a király palotájába.17 Atyáid helyett fiaid lesznek, megteszed õket fejedelmekké mind az egész földön. [ (Psalms 45:18) Hadd hirdessem a te nevedet nemzedékrõl nemzedékre; örökkön örökké dicsérnek majd téged a népek! ]

1 O meu coração ferve com palavras boas, falo do que tenho feito no tocante ao Rei. A minha língua é a pena de um destro escritor.2 Tu és mais formoso do que os filhos dos homens; a graça se derramou em teus lábios; por isso Deus te abençoou para sempre.3 Cinge a tua espada à coxa, ó valente, com a tua glória e a tua majestade.4 E neste teu esplendor cavalga prosperamente, por causa da verdade, da mansidão e da justiça; e a tua destra te ensinará coisas terríveis.5 As tuas flechas são agudas no coração dos inimigos do rei, e por elas os povos caíram debaixo de ti.6 O teu trono, ó Deus, é eterno e perpétuo; o cetro do teu reino é um cetro de equidade.7 Tu amas a justiça e odeias a impiedade; por isso Deus, o teu Deus, te ungiu com óleo de alegria mais do que a teus companheiros.8 Todas as tuas vestes cheiram a mirra e aloés e cássia, desde os palácios de marfim de onde te alegram.9 As filhas dos reis estavam entre as tuas ilustres mulheres; à tua direita estava a rainha ornada de finíssimo ouro de Ofir.10 Ouve, filha, e olha, e inclina os teus ouvidos; esquece-te do teu povo e da casa do teu pai.11 Então o rei se afeiçoará da tua formosura, pois ele é teu Senhor; adora-o.12 E a filha de Tiro estará ali com presentes; os ricos do povo suplicarão o teu favor.13 A filha do rei é toda ilustre lá dentro; o seu vestido é entretecido de ouro.14 Levá-la-ão ao rei com vestidos bordados; as virgens que a acompanham a trarão a ti.15 Com alegria e regozijo as trarão; elas entrarão no palácio do rei.16 Em lugar de teus pais estarão teus filhos; deles farás príncipes sobre toda a terra.17 Farei lembrado o teu nome de geração em geração; por isso os povos te louvarão eternamente.