1 Dávidé, mikor elváltoztatta értelmét Abimélek elõtt, és mikor ez elûzte õt és elment.2 Áldom az Urat minden idõben, dicsérete mindig ajkamon van!3 Dicsekedik lelkem az Úrban; [s] hallják ezt a szegények és örülnek.4 Dicsõítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az õ nevét!5 Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmembõl kimentett engem.6 A kik õ reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul.7 Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette õt.8 Az Úr angyala tábort jár az õt félõk körül és kiszabadítja õket.9 Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, a ki õ benne bízik.10 Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik õt félik, nincs fogyatkozásuk.11 Az oroszlánok szûkölködnek, éheznek; de a kik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek.12 Jõjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére!13 Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson?14 Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtõl.15 Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.16 Az Úr szemei az igazakon vannak, és az õ fülei azoknak kiáltásán;17 Az Úr orczája pedig a gonosztevõkön van, hogy kiirtsa, emlékezetöket a földrõl.18 [Ha igazak] kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti õket.19 Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket.20 Sok baja van az igaznak, de valamennyibõl kimenti az Úr.21 Megõrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból.22 A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyûlölik az igazat. [ (Psalms 34:23) Az Úr kimenti az õ szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki õ benne bízik. ]

1 Louvarei ao Senhor em todo o tempo; o seu louvor estará continuamente na minha boca.2 A minha alma se gloriará no Senhor; os mansos o ouvirão e se alegrarão.3 Engrandecei ao Senhor comigo; e juntos exaltemos o seu nome.4 Busquei ao Senhor, e ele me respondeu; livrou-me de todos os meus temores.5 Olharam para ele, e foram iluminados; e os seus rostos não ficaram confundidos.6 Clamou este pobre, e o Senhor o ouviu, e o salvou de todas as suas angústias.7 O anjo do Senhor acampa-se ao redor dos que o temem, e os livra.8 Provai, e vede que o Senhor é bom; bem-aventurado o homem que nele confia.9 Temei ao Senhor, vós, os seus santos, pois nada falta aos que o temem.10 Os filhos dos leões necessitam e sofrem fome, mas àqueles que buscam ao Senhor bem nenhum faltará.11 Vinde, meninos, ouvi-me; eu vos ensinarei o temor do Senhor.12 Quem é o homem que deseja a vida, que quer largos dias para ver o bem?13 Guarda a tua língua do mal, e os teus lábios de falarem o engano.14 Aparta-te do mal, e faze o bem; procura a paz, e segue-a.15 Os olhos do Senhor estão sobre os justos, e os seus ouvidos atentos ao seu clamor.16 A face do Senhor está contra os que fazem o mal, para desarraigar da terra a memória deles.17 Os justos clamam, e o Senhor os ouve, e os livra de todas as suas angústias.18 Perto está o Senhor dos que têm o coração quebrantado, e salva os contritos de espírito.19 Muitas são as aflições do justo, mas o Senhor o livra de todas.20 Ele lhe guarda todos os seus ossos; nem sequer um deles se quebra.21 A malícia matará o ímpio, e os que odeiam o justo serão punidos.22 O Senhor resgata a alma dos seus servos, e nenhum dos que nele confiam será punido.