1 Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.

2 Uram, meddig felejtkezel el rólam végképen? Meddig rejted el orczádat tõlem?

3 Meddig tanakodjam lelkemben, bánkódjam szívemben naponként? Meddig hatalmaskodik az én ellenségem rajtam?

4 Nézz ide, felelj nékem, Uram Istenem; világosítsd meg szemeimet, hogy el ne aludjam a halálra;

5 Hogy ne mondja ellenségem: meggyõztem õt; háborgatóim ne örüljenek, hogy tántorgok.

6 Mert én a te kegyelmedben bíztam, örüljön a szívem a te segítségednek; hadd énekeljek az Úrnak, hogy jót tett velem!

1 Al Capo de’ musici. Salmo di Davide. Fino a quando, o Eterno, mi dimenticherai tu? Sarà egli per sempre? Fino a quando mi nasconderai la tua faccia?

2 Fino a quando avrò l’ansia nell’anima e l’affanno nel cuore tutto il giorno? Fino a quando s’innalzerà il mio nemico sopra me?

3 Riguarda, rispondimi, o Eterno, Iddio mio! Illumina gli occhi miei che talora io non m’addormenti del sonno della morte,

4 che talora il mio nemico non dica: L’ho vinto! E i miei avversari non festeggino se io vacillo.

5 Quant’è a me, io confido nella tua benignità; il mio cuore giubilerà per la tua salvazione;

6 (13:5) io canterò all’Eterno perché m’ha fatto del bene.