1 Dávid zsoltára. nem szûkölködöm.2 Fûves legelõkön nyugtat engem, [és] csendes vizekhez terelget engem.3 Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az õ nevéért.4 Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te veszszõd és botod, azok vigasztalnak engem.5 Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim elõtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam.6 Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig.

1 Salmo di Davide. L’Eterno è il mio pastore, nulla mi mancherà.2 Egli mi fa giacere in verdeggianti paschi, mi guida lungo le acque chete.3 Egli mi ristora l’anima, mi conduce per sentieri di giustizia, per amor del suo nome.4 Quand’anche camminassi nella valle dell’ombra della morte, io non temerei male alcuno, perché tu sei meco; il tuo bastone e la tua verga son quelli che mi consolano.5 Tu apparecchi davanti a me la mensa al cospetto dei miei nemici; tu ungi il mio capo con olio; la mia coppa trabocca.6 Certo, beni e benignità m’accompagneranno tutti i giorni della mia vita; ed io abiterò nella casa dell’Eterno per lunghi giorni.