1 Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.2 A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.3 Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felõl, mert kõszálam és erõsségem vagy te.4 Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezébõl; a hamisnak és kegyetlennek markából!5 Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtõl fogva!6 Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhébõl te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.7 Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erõs bizodalmam.8 Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsõségeddel.9 Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erõm, ne hagyj el engem!10 Mert felõlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,11 Mondván: Az Isten elhagyta õt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.12 Oh Isten, ne távozzál el tõlem! Én Istenem, siess segítségemre!13 Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!14 Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.15 Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.16 Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!17 Oh Isten, gyermekségemtõl tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.18 Vénségemig és megõszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendõnek a te nagy tetteidet.19 Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!20 A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, [de] ismét megelevenítesz, és a föld mélységébõl ismét felhozol minket.21 Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz [és] megvigasztalsz engem.22 Én is tisztellek téged lanttal a te hûségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!23 Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.24 Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.

1 In te, o Eterno, io mi confido, fa’ ch’io non sia giammai confuso.2 Per la tua giustizia, liberami, fammi scampare! Inchina a me il tuo orecchio, e salvami!3 Siimi una ròcca, una dimora ove io possa sempre rifugiarmi! Tu hai prescritto ch’io sia salvato, perché sei la mia rupe e la mia fortezza.4 O mio Dio, liberami dalla man dell’empio dalla man del perverso e del violento!5 Poiché tu sei la mia speranza, o Signore, o Eterno, la mia fiducia fin dalla mia fanciullezza.6 Tu sei stato il mio sostegno fin dal seno materno, sei tu che m’hai tratto dalle viscere di mia madre; tu sei del continuo l’oggetto della mia lode.7 Io son per molti come un prodigio, ma tu sei il mio forte ricetto.8 Sia la mia bocca ripiena della tua lode, e celebri ogni giorno la tua gloria!9 Non rigettarmi al tempo della vecchiezza, non abbandonarmi quando le mie forze declinano.10 Perché i miei nemici parlan di me, e quelli che spiano l’anima mia cospirano assieme,11 dicendo: Iddio l’ha abbandonato; inseguitelo e prendetelo, perché non c’è alcuno che lo liberi.12 O Dio, non allontanarti da me, mio Dio, affrettati in mio aiuto!13 Sian confusi, siano consumati gli avversari dell’anima mia, sian coperti d’onta e di vituperio quelli che cercano il mio male!14 Ma io spererò del continuo, e a tutte le tue lodi ne aggiungerò delle altre.15 La mia bocca racconterà tuttodì la tua giustizia e le tue liberazioni, perché non ne conosco il numero.16 Io mi farò innanzi a dir de’ potenti atti del Signore, dell’Eterno; ricorderò la tua giustizia, la tua soltanto.17 O Dio, tu m’hai ammaestrato dalla mia fanciullezza, ed io, fino ad ora, ho annunziato le tue maraviglie.18 Ed anche quando sia giunto alla vecchiaia ed alla canizie, o Dio, non abbandonarmi, finché non abbia fatto conoscere il tuo braccio a questa generazione, e la tua potenza a quelli che verranno.19 Anche la tua giustizia, o Dio, è eccelsa; tu hai fatto cose grandi; o Dio, chi è pari a te?20 Tu, che ci hai fatto veder molte e gravi distrette, ci darai di nuovo la vita e ci trarrai di nuovo dagli abissi della terra;21 tu accrescerai la mia grandezza, e ti volgerai di nuovo a me per consolarmi.22 Io altresì ti celebrerò col saltèro, celebrerò la tua verità, o mio Dio! A te salmeggerò con la cetra, o anto d’Israele!23 Le mie labbra giubileranno, quando salmeggerò a te e l’anima mia pure, che tu hai riscattata.24 Anche la mia lingua parlerà tuttodì della tua giustizia, perché sono stati svergognati, sono stati confusi quelli che cercavano il mio male.