1 Az éneklõmesternek, Jedutun szerint; Dávid zsoltára.2 Csak Istenben nyugoszik meg lelkem; tõle van az én szabadulásom.3 Csak õ az én kõsziklám és szabadulásom; õ az én oltalmam, azért nem rendülök meg felettébb.4 Meddig támadtok még egy ember ellen; [meddig] törtök ellene valamennyien, mint meghanyatlott fal és dûlõ kerítés ellen?5 Csak arról tanácskoznak, mimódon vessék õt le méltóságából; szeretik a hazugságot; szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. Szela.6 Csak Istenben nyugodjál meg lelkem, mert tõle van reménységem.7 Csak õ az én kõsziklám és szabadulásom; õ az én oltalmam, azért nem rendülök meg.8 Istennél van szabadulásom és dicsõségem; az én erõs kõsziklám, az én menedékem Istenben van.9 Bízzatok õ benne mindenkor, ti népek; öntsétek ki elõtte szíveteket; Istn a mi menedékünk. Szela.10 Bizony hiábavalók a közembernek fiai és hazugok a fõembernek fiai; ha mérõserpenyõbe vettetnek, mind alábbvalók a semminél.11 Ne bízzatok zsarolt javakban, és rablott jószággal ne kevélykedjetek; a vagyonban, ha nõ, ne bizakodjatok;12 Egyszer szólott az Isten, kétszer hallottam ugyanazt, hogy a hatalom az Istené. [ (Psalms 62:13) Tiéd Uram a kegyelem is. Bizony te fizetsz meg mindenkinek az õ cselekedete szerint! ]

1 Per il Capo de’ musici. Per Jeduthun. Salmo di Davide.} L’anima mia s’acqueta in Dio solo; da lui viene la mia salvezza.2 Egli solo è la mia ròcca e la mia salvezza, il mio alto ricetto; io non sarò grandemente smosso.3 Fino a quando vi avventerete sopra un uomo e cercherete tutti insieme di abbatterlo come una parete che pende, come un muricciuolo che cede?4 Essi non pensano che a farlo cadere dalla sua altezza; prendon piacere nella menzogna; benedicono con la bocca, ma internamente maledicono. Sela.5 Anima mia, acquetati in Dio solo, poiché da lui viene la mia speranza.6 Egli solo è la mia ròcca e la mia salvezza; egli è il mio alto ricetto; io non sarò smosso.7 In Dio è la mia salvezza e la mia gloria; la mia forte ròcca e il mio rifugio sono in Dio.8 Confida in lui ogni tempo, o popolo; espandi il tuo cuore nel suo cospetto; Dio è il nostro rifugio. Sela.9 Gli uomini del volgo non sono che vanità, e i nobili non sono che menzogna; messi sulla bilancia vanno u, tutti assieme son più leggeri della vanità.10 Non confidate nell’oppressione, e non mettete vane speranze nella rapina; se le ricchezze abbondano, non vi mettete il cuore.11 Dio ha parlato una volta, due volte ho udito questo: che la potenza appartiene a Dio;12 e a te pure, o Signore, appartiene la misericordia; perché tu renderai a ciascuno secondo le sue opere.