1 Uram, te vagy Istenem!

Magasztallak, dicsérem neved,

mert csodákat vittél véghez,

ősrégi terveket, való igazságot.

2 Mert kőhalommá tetted a várost,

a megerősített várat rommá,

a bitorlók kastélya nem lesz város,

soha többé föl nem épül!

3 Ezért tisztel téged az erős nép,

téged fél a hatalmas nemzetek városa.

4 Mert erőssége vagy a nincstelennek,

erőssége a szegénynek a nyomorúságban,

oltalom a zivatarban,

árnyék a hőségben,

mert a hatalmaskodók dühe olyan,

mint a kőfalra zúduló zivatar.*Zsolt 91,1–6;121,1–8;Ézs 4,6

5 Mint hőség a szikkadt földet,

megalázod a zajongó bitorlókat,

mint a felhő árnyéka a hőséget,

elnyomod a hatalmaskodók énekét.

6 Készít majd a Seregek Ura

ezen a hegyen minden népnek

lakomát zsíros falatokból,

lakomát újborokból,

zsíros, velős falatokból,

letisztult újborokból.*Zsolt 23,5;Mt 8,11;22,2–14;Lk 14,15;22,16;Jel 19,9

7 Ezen a hegyen leveszi a leplet,

amely ráborult minden népre,

és a takarót, amely betakart

minden nemzetet.*2Sám 15,30;19,5;2Kor 3,13–16

8 Véget vet a halálnak örökre!

Az én Uram, az Úr

letörli a könnyet minden arcról.

Leveszi népéről a gyalázatot

az egész földön. – Ezt ígérte az Úr!*Ézs 26,19;1Kor 15,26.54–55;Jel 7,17;20,14;21,4

9 Ezt mondják azon a napon:

Itt van a mi Istenünk,

benne reménykedtünk,

hogy megszabadít minket.

Itt van az Úr,

benne reménykedtünk,

vigadjunk és örüljünk szabadításának!*Zsolt 48,15

10 Mert az Úr keze nyugszik

ezen a hegyen.

Móábot pedig eltapossák lakóhelyén,

ahogyan a szalmát trágyalébe tapossák.*2Kir 9,37;Ézs 15,1–9;16,1–14;Jer 8,2;16,4;25,33

11 Széttárja benne kezeit,

ahogyan széttárja az úszó, ha úszik.

De az Úr megalázza gőgjét,

hiába erőlködik kezével.

12 Kőfalakkal megerősített fellegváradat

ledönti, lerombolja,

ízzé-porrá zúzza.