1 A Dávidé.

2 Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményérõl.

3 A ki megbocsátja minden bûnödet, meggyógyítja minden betegségedet.

4 A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged.

5 A ki jóval tölti be a te ékességedet, [és] megújul a te ifjúságod, mint a sasé.

6 Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal.

7 Megismertette az õ útait Mózessel; Izráel fiaival az õ cselekedeteit.

8 Könyörülõ és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmû.

9 Nem feddõdik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké.

10 Nem bûneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint.

11 Mert a milyen magas az ég a földtõl, olyan nagy az õ kegyelme az õt félõk iránt.

12 A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tõlünk a mi vétkeinket.

13 A milyen könyörülõ az atya a fiakhoz, olyan könyörülõ az Úr az õt félõk iránt.

14 Mert õ tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk.

15 Az embernek napjai olyanok, mint a fû, úgy virágzik, mint a mezõnek virága.

16 Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az õ helye sem ismeri azt többé.

17 De az Úr kegyelme öröktõl fogva való és örökkévaló az õt félõkön, és az õ igazsága a fiaknak fiain;

18 Azokon, a kik megtartják az õ szövetségét és megemlékeznek az õ parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék.

19 Az Úr a mennyekbe helyheztette az õ székét és az õ uralkodása mindenre kihat.

20 Áldjátok az Urat õ angyalai, ti hatalmas erejûek, a kik teljesítitek az õ rendeletét, hallgatván az õ rendeletének szavára.

21 Áldjátok az Urat minden õ serege: õ szolgái, akaratának teljesítõi!

22 Áldjátok az Urat minden õ teremtményei, az õ uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat!

1 De David. Mon âme, bénis l'Eternel! Que tout ce qui est en moi bénisse son saint nom!

2 Mon âme, bénis l'Eternel, Et n'oublie aucun de ses bienfaits!

3 C'est lui qui pardonne toutes tes iniquités, Qui guérit toutes tes maladies;

4 C'est lui qui délivre ta vie de la fosse, Qui te couronne de bonté et de miséricorde;

5 C'est lui qui rassasie de biens ta vieillesse, Qui te fait rajeunir comme l'aigle.

6 L'Eternel fait justice, Il fait droit à tous les opprimés.

7 Il a manifesté ses voies à Moïse, Ses oeuvres aux enfants d'Israël.

8 L'Eternel est miséricordieux et compatissant, Lent à la colère et riche en bonté;

9 Il ne conteste pas sans cesse, Il ne garde pas sa colère à toujours;

10 Il ne nous traite pas selon nos péchés, Il ne nous punit pas selon nos iniquités.

11 Mais autant les cieux sont élevés au-dessus de la terre, Autant sa bonté est grande pour ceux qui le craignent;

12 Autant l'orient est éloigné de l'occident, Autant il éloigne de nous nos transgressions.

13 Comme un père a compassion de ses enfants, L'Eternel a compassion de ceux qui le craignent.

14 Car il sait de quoi nous sommes formés, Il se souvient que nous sommes poussière.

15 L'homme! ses jours sont comme l'herbe, Il fleurit comme la fleur des champs.

16 Lorsqu'un vent passe sur elle, elle n'est plus, Et le lieu qu'elle occupait ne la reconnaît plus.

17 Mais la bonté de l'Eternel dure à jamais pour ceux qui le craignent, Et sa miséricorde pour les enfants de leurs enfants,

18 Pour ceux qui gardent son alliance, Et se souviennent de ses commandements afin de les accomplir.

19 L'Eternel a établi son trône dans les cieux, Et son règne domine sur toutes choses.

20 Bénissez l'Eternel, vous ses anges, Qui êtes puissants en force, et qui exécutez ses ordres, En obéissant à la voix de sa parole!

21 Bénissez l'Eternel, vous toutes ses armées, Qui êtes ses serviteurs, et qui faites sa volonté!

22 Bénissez l'Eternel, vous toutes ses oeuvres, Dans tous les lieux de sa domination! Mon âme, bénis l'Eternel!