1 Dávid siggajonja, a melyet az Úrhoz énekelt a Benjáminita Kús beszéde miatt.

2 Én Uram Istenem, benned bízom; oltalmazz meg engem minden üldözõmtõl, és szabadíts meg engem,

3 Hogy szét ne tépje, mint az oroszlán az én lelkemet, szét ne szaggassa, ha nincsen szabadító.

4 Én Uram Istenem, ha cselekedtem ezt, ha hamisság van az én kezeimben.

5 Ha gonoszszal fizettem jó emberemnek, és háborgattam ok nélkül való ellenségemet:

6 [Akkor] ellenség üldözze lelkemet s érje el és tapodja földre az én életemet, és sujtsa porba az én dicsõségemet. Szela.

7 Kelj fel, Uram, haragodban, emelkedjél fel ellenségeim dühe ellen; serkenj fel mellettem, te, a ki parancsoltál ítéletet!

8 És népek gyülekezete vegyen téged körül, és felettök térj vissza a magasságba.

9 Az Úr ítéli meg a népeket. Bírálj meg engem Uram, az én igazságom és ártatlanságom szerint!

10 Szünjék meg, kérlek, a gonoszok rosszasága és erõsítsd meg az igazat; mert az igaz Isten vizsgálja meg a szíveket és veséket.

11 Az én paizsom az Istennél van, a ki megszabadítja az igazszívûeket.

12 Isten igaz biró; és olyan Isten, a ki mindennap haragszik.

13 Ha meg nem tér a [gonosz,] kardját élesíti, kézívét felvonja és felkészíti azt.

14 Halálos eszközöket fordít reá, és megtüzesíti nyilait.

15 Ímé, álnoksággal vajúdik [a gonosz], hamisságot fogan és hazugságot szül.

16 Gödröt ás és mélyre vájja azt; de beleesik a verembe, a mit csinált.

17 Forduljon vissza fejére az, a mit elkövetett, és szálljon feje tetejére az õ erõszakossága. [ (Psalms 7:18) Dicsérem az Urat az õ igazsága szerint, és éneklek a felséges Úr nevének. ]

1 Complainte de David. Chantée à l'Eternel, au sujet de Cusch, Benjamite. Eternel, mon Dieu! je cherche en toi mon refuge; Sauve-moi de tous mes persécuteurs, et délivre-moi,

2 Afin qu'ils ne me déchirent pas, comme un lion Qui dévore sans que personne vienne au secours.

3 Eternel, mon Dieu! si j'ai fait cela, S'il y a de l'iniquité dans mes mains,

4 Si j'ai rendu le mal à celui qui était paisible envers moi, Si j'ai dépouillé celui qui m'opprimait sans cause,

5 Que l'ennemi me poursuive et m'atteigne, Qu'il foule à terre ma vie, Et qu'il couche ma gloire dans la poussière! -Pause.

6 Lève-toi, ô Eternel! dans ta colère, Lève-toi contre la fureur de mes adversaires, Réveille-toi pour me secourir, ordonne un jugement!

7 Que l'assemblée des peuples t'environne! Monte au-dessus d'elle vers les lieux élevés!

8 L'Eternel juge les peuples: Rends-moi justice, ô Eternel! Selon mon droit et selon mon innocence!

9 Mets un terme à la malice des méchants, Et affermis le juste, Toi qui sondes les coeurs et les reins, Dieu juste!

10 Mon bouclier est en Dieu, Qui sauve ceux dont le coeur est droit.

11 Dieu est un juste juge, Dieu s'irrite en tout temps.

12 Si le méchant ne se convertit pas, il aiguise son glaive, Il bande son arc, et il vise;

13 Il dirige sur lui des traits meurtriers, Il rend ses flèches brûlantes.

14 Voici, le méchant prépare le mal, Il conçoit l'iniquité, et il enfante le néant.

15 Il ouvre une fosse, il la creuse, Et il tombe dans la fosse qu'il a faite.

16 Son iniquité retombe sur sa tête, Et sa violence redescend sur son front.

17 Je louerai l'Eternel à cause de sa justice, Je chanterai le nom de l'Eternel, du Très-Haut.