1 Az éneklõmesternek; zsoltár, ének.

2 Énekeljétek az õ nevének dicsõségét; dicsõítsétek az õ dicséretét!

3 Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te mûveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.

4 Az egész föld leborul elõtted; énekel néked, énekli a te nevedet. Szela.

5 Jõjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az õ cselekedetei az emberek fiain.

6 A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk õ benne.

7 A ki uralkodik az õ hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela.

8 Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az õ dicséretének szavát.

9 A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.

10 Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.

11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.

12 Embert ültettél fejünkre, tûzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bõségre.

13 Elmegyek házadba égõáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,

14 A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.

15 Hízlalt juhokat áldozom néked égõáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. Szela.

16 Jõjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélõnek: miket cselekedett az én lelkemmel!

17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.

18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.

19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.

20 Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét [nem vonta meg] tõlem.

1 Au chef des chantres. Cantique. Psaume. Poussez vers Dieu des cris de joie, Vous tous, habitants de la terre!

2 Chantez la gloire de son nom, Célébrez sa gloire par vos louanges!

3 Dites à Dieu: Que tes oeuvres sont redoutables! A cause de la grandeur de ta force, tes ennemis te flattent.

4 Toute la terre se prosterne devant toi et chante en ton honneur; Elle chante ton nom. -Pause.

5 Venez et contemplez les oeuvres de Dieu! Il est redoutable quand il agit sur les fils de l'homme.

6 Il changea la mer en une terre sèche, On traversa le fleuve à pied: Alors nous nous réjouîmes en lui.

7 Il domine éternellement par sa puissance, Ses yeux observent les nations: Que les rebelles ne s'élèvent pas! -Pause.

8 Peuples, bénissez notre Dieu, Faites retentir sa louange!

9 Il a conservé la vie à notre âme, Et il n'a pas permis que notre pied chancelât.

10 Car tu nous as éprouvés, ô Dieu! Tu nous as fait passer au creuset comme l'argent.

11 Tu nous as amenés dans le filet, Tu as mis sur nos reins un pesant fardeau,

12 Tu as fait monter des hommes sur nos têtes; Nous avons passé par le feu et par l'eau. Mais tu nous en as tirés pour nous donner l'abondance.

13 J'irai dans ta maison avec des holocaustes, J'accomplirai mes voeux envers toi:

14 Pour eux mes lèvres se sont ouvertes, Et ma bouche les a prononcés dans ma détresse.

15 Je t'offrirai des brebis grasses en holocauste, Avec la graisse des béliers; Je sacrifierai des brebis avec des boucs. -Pause.

16 Venez, écoutez, vous tous qui craignez Dieu, et je raconterai Ce qu'il a fait à mon âme.

17 J'ai crié à lui de ma bouche, Et la louange a été sur ma langue.

18 Si j'avais conçu l'iniquité dans mon coeur, Le Seigneur ne m'aurait pas exaucé.

19 Mais Dieu m'a exaucé, Il a été attentif à la voix de ma prière.

20 Béni soit Dieu, Qui n'a pas rejeté ma prière, Et qui ne m'a pas retiré sa bonté!