1 Dávidé.
2 Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.
3 Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tõled.
4 Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.
5 Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.
6 Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedrõl, mert azok öröktõl fogva vannak.
7 Ifjúságomnak vétkeirõl és bûneimrõl ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!
8 Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezõket.
9 Igazságban járatja az alázatosokat, és az õ útjára tanítja meg az alázatosokat.
10 Az Úrnak minden útja kegyelem és hûség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják.
11 A te nevedért, Uram, bocsásd meg bûnömet, mert sok az.
12 Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.
13 Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.
14 Az Úr bizodalmas az õt félõkhöz, és szövetségével oktatja õket.
15 Szemeim mindenha az Úrra [néznek,] mert õ húzza ki a tõrbõl lábamat.
16 Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.
17 Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.
18 Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bûnömet.
19 Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyûlölséggel gyûlölnek engem.
20 Õrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
21 Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.
22 Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.
1 De David. Eternel! j'élève à toi mon âme.
2 Mon Dieu! en toi je me confie: que je ne sois pas couvert de honte! Que mes ennemis ne se réjouissent pas à mon sujet!
3 Tous ceux qui espèrent en toi ne seront point confondus; Ceux-là seront confondus qui sont infidèles sans cause.
4 Eternel! fais-moi connaître tes voies, Enseigne-moi tes sentiers.
5 Conduis-moi dans ta vérité, et instruis-moi; Car tu es le Dieu de mon salut, Tu es toujours mon espérance.
6 Eternel! souviens-toi de ta miséricorde et de ta bonté; Car elles sont éternelles.
7 Ne te souviens pas des fautes de ma jeunesse ni de mes transgressions; Souviens-toi de moi selon ta miséricorde, A cause de ta bonté, ô Eternel!
8 L'Eternel est bon et droit: C'est pourquoi il montre aux pécheurs la voie.
9 Il conduit les humbles dans la justice, Il enseigne aux humbles sa voie.
10 Tous les sentiers de l'Eternel sont miséricorde et fidélité, Pour ceux qui gardent son alliance et ses commandements.
11 C'est à cause de ton nom, ô Eternel! Que tu pardonneras mon iniquité, car elle est grande.
12 Quel est l'homme qui craint l'Eternel? L'Eternel lui montre la voie qu'il doit choisir.
13 Son âme reposera dans le bonheur, Et sa postérité possédera le pays.
14 L'amitié de l'Eternel est pour ceux qui le craignent, Et son alliance leur donne instruction.
15 Je tourne constamment les yeux vers l'Eternel, Car il fera sortir mes pieds du filet.
16 Regarde-moi et aie pitié de moi, Car je suis abandonné et malheureux.
17 Les angoisses de mon coeur augmentent; Tire-moi de ma détresse.
18 Vois ma misère et ma peine, Et pardonne tous mes péchés.
19 Vois combien mes ennemis sont nombreux, Et de quelle haine violente ils me poursuivent.
20 Garde mon âme et sauve-moi! Que je ne sois pas confus, Quand je cherche auprès de toi mon refuge!
21 Que l'innocence et la droiture me protègent, Quand je mets en toi mon espérance!
22 O Dieu! délivre Israël De toutes ses détresses!