1 Az éneklõmesternek, a gittitre; Kóráh fiainak zsoltára.

2 Mily szerelmetesek a te hajlékaid, Seregeknek Ura!

3 Kivánkozik, sõt emésztõdik lelkem az Úrnak tornáczai után; szívem és testem ujjongnak az élõ Isten felé.

4 A veréb is talál házat, és a fecske is fészket magának, a hová fiait helyezhesse, - a te oltáraidnál, oh Seregeknek Ura, én Királyom és én Istenem!

5 Boldogok, a kik lakoznak a te házadban, dicsérhetnek téged szüntelen! Szela.

6 Boldog ember az, a kinek te vagy erõssége, [s] a te ösvényeid vannak szívében.

7 Átmenvén a Siralom völgyén, forrássá teszik azt; bizony áldással borítja el korai esõ.

8 Erõrõl erõre jutnak, [míg] megjelennek Isten elõtt a Sionon.

9 Uram, Seregeknek Istene! hallgasd meg az én könyörgésemet; hallgasd meg Jákóbnak Istene! Szela.

10 Mi paizsunk! Tekints alá, oh Isten, és lásd meg a te felkented orczáját!

11 Mert jobb egy nap a te tornáczaidban, hogysem ezer [másutt;] inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában!

12 Mert nap és paizs az Úr Isten; kegyelmet és dicsõséget ád az Úr, nem vonja meg a jót azoktól, a kik ártatlanul élnek. [ (Psalms 84:13) Seregeknek Ura! Boldog ember az, a ki bízik benned. ]

1 Au chef des chantres. Sur la guitthith. Des fils de Koré. Psaume. Que tes demeures sont aimables, Eternel des armées!

2 Mon âme soupire et languit après les parvis de l'Eternel, Mon coeur et ma chair poussent des cris vers le Dieu vivant.

3 Le passereau même trouve une maison, Et l'hirondelle un nid où elle dépose ses petits... Tes autels, Eternel des armées! Mon roi et mon Dieu!

4 Heureux ceux qui habitent ta maison! Ils peuvent te célébrer encore. Pause.

5 Heureux ceux qui placent en toi leur appui! Ils trouvent dans leur coeur des chemins tout tracés.

6 Lorsqu'ils traversent la vallée de Baca, Ils la transforment en un lieu plein de sources, Et la pluie la couvre aussi de bénédictions.

7 Leur force augmente pendant la marche, Et ils se présentent devant Dieu à Sion.

8 Eternel, Dieu des armées, écoute ma prière! Prête l'oreille, Dieu de Jacob! Pause.

9 Toi qui es notre bouclier, vois, ô Dieu! Et regarde la face de ton oint!

10 Mieux vaut un jour dans tes parvis que mille ailleurs; Je préfère me tenir sur le seuil de la maison de mon Dieu, Plutôt que d'habiter sous les tentes de la méchanceté.

11 Car l'Eternel Dieu est un soleil et un bouclier, L'Eternel donne la grâce et la gloire, Il ne refuse aucun bien à ceux qui marchent dans l'intégrité.

12 Eternel des armées! Heureux l'homme qui se confie en toi!