1 Aszáf tanítása.

2 Emlékezzél meg a te gyülekezetedrõl, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részérõl, a Sion hegyérõl, a melyen lakozol!

3 Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!

4 Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tûzték fel jelekké.

5 Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdõnek sûrû fáira.

6 Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és põrölyökkel.

7 Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertõztették.

8 Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel õket mindenestõl! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.

9 Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart [ez?]

10 Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?

11 Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? [Vond] ki kebeledbõl: végezz!

12 Pedig Isten az én királyom eleitõl fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.

13 Te hasítottad ketté a tengert erõddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.

14 Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.

15 Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.

16 Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.

17 Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.

18 Emlékezzél meg errõl: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.

19 Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetérõl ne feledkezzél meg végképen!

20 Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.

21 A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szûkölködõ dicsérje a te nevedet.

22 Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!

23 Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!

1 Cantique d'Asaph. Pourquoi, ô Dieu! rejettes-tu pour toujours? Pourquoi t'irrites-tu contre le troupeau de ton pâturage?

2 Souviens-toi de ton peuple que tu as acquis autrefois, Que tu as racheté comme la tribu de ton héritage! Souviens-toi de la montagne de Sion, où tu faisais ta résidence;

3 Porte tes pas vers ces lieux constamment dévastés! L'ennemi a tout ravagé dans le sanctuaire.

4 Tes adversaires ont rugi au milieu de ton temple; Ils ont établi pour signes leurs signes.

5 On les a vus, pareils à celui qui lève La cognée dans une épaisse forêt;

6 Et bientôt ils ont brisé toutes les sculptures, A coups de haches et de marteaux.

7 Ils ont mis le feu à ton sanctuaire; Ils ont abattu, profané la demeure de ton nom.

8 Ils disaient en leur coeur: Traitons-les tous avec violence! Ils ont brûlé dans le pays tous les lieux saints.

9 Nous ne voyons plus nos signes; Il n'y a plus de prophète, Et personne parmi nous qui sache jusqu'à quand...

10 Jusqu'à quand, ô Dieu! l'oppresseur outragera-t-il, L'ennemi méprisera-t-il sans cesse ton nom?

11 Pourquoi retires-tu ta main et ta droite? Sors-la de ton sein! détruis!

12 Dieu est mon roi dès les temps anciens, Lui qui opère des délivrances au milieu de la terre.

13 Tu as fendu la mer par ta puissance, Tu as brisé les têtes des monstres sur les eaux;

14 Tu as écrasé la tête du crocodile, Tu l'as donné pour nourriture au peuple du désert.

15 Tu as fait jaillir des sources et des torrents. Tu as mis à sec des fleuves qui ne tarissent point.

16 A toi est le jour, à toi est la nuit; Tu as créé la lumière et le soleil.

17 Tu as fixé toutes les limites de la terre, Tu as établi l'été et l'hiver.

18 Souviens-toi que l'ennemi outrage l'Eternel, Et qu'un peuple insensé méprise ton nom!

19 Ne livre pas aux bêtes l'âme de ta tourterelle, N'oublie pas à toujours la vie de tes malheureux!

20 Aie égard à l'alliance! Car les lieux sombres du pays sont pleins de repaires de brigands.

21 Que l'opprimé ne retourne pas confus! Que le malheureux et le pauvre célèbrent ton nom!

22 Lève-toi, ô Dieu! défends ta cause! Souviens-toi des outrages que te fait chaque jour l'insensé!

23 N'oublie pas les clameurs de tes adversaires, Le tumulte sans cesse croissant de ceux qui s'élèvent contre toi!