1 Dávid zsoltára.

Az Úré a föld és ami betölti,

a földkerekség és a rajta lakók.*

2 Mert ő vetette meg alapját a tengereken,

ő rögzítette a folyókon.*

3 Ki mehet föl az Úr hegyére,

és ki állhat meg szent helyén?*

4 Az ártatlan kezű, a tiszta szívű,

aki nem sóvárog hiábavalóság után,

és nem esküszik hamisan.

5 Áldást nyer az ilyen az Úrtól,

igazságot a szabadító Istentől.

6 Ilyen az a nemzedék,

amely hozzá folyamodik,

akik Jákób Istenének

orcáját keresik. (Szela.)

7 Emeljétek föl fejeteket, ti kapuk,

emelkedjetek föl, ti ősi ajtók,

hogy bemehessen a dicső király!*

8 Ki az a dicső király?

Az erős és hatalmas Úr,

az Úr, aki hatalmas a harcban.

9 Emeljétek föl fejeteket, ti kapuk,

emeljétek föl, ti ősi ajtók,

hogy bemehessen a dicső király!

10 Ki az a dicső király?

A Seregek Ura,

ő a dicső király! (Szela.)