1 Dávid zsoltára, abból az időből, amikor fia, Absolon elől menekült.*

2 Uram, mily sok ellenségem van,

mily sokan támadnak rám!

3 Sokan mondják rólam:

Nem segít rajta Isten! (Szela.)

4 De te, Uram, pajzsom vagy nekem,

dicsőségem, aki fölemeled fejem.

5 Hangosan kiáltok az Úrhoz,

és ő meghallgat szent hegyén. (Szela.)

6 Lefekszem, alszom és fölébredek,

mert az Úr támogat engem.

7 Nem félek a sok ezernyi néptől,

amely körülvett engem.

8 Állj mellém, Uram,

szabadíts meg, Istenem!

Hiszen te vered arcul

minden ellenségemet,

kitördeled a bűnösök fogait!

9 Az Úrtól jön a szabadítás.

Legyen áldásod népeden! (Szela.)