1 Dávid tanítókölteménye.

Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott,

vétke eltöröltetett.*

2 Boldog az az ember,

akinek az Úr nem rója fel bűnét,

és nincs lelkében álnokság.

3 Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim,

egész nap jajgatnom kellett.*

4 Mert éjjel-nappal

rám nehezedett kezed,

erőm ellankadt,

mint a nyári hőségben. (Szela.)

5 Megvallottam neked vétkemet,

bűnömet nem takargattam.

Elhatároztam, hogy bevallom

hűtlenségemet az Úrnak,

és te megbocsátottad bűnömet,

amit vétettem. (Szela.)*

6 Ezért hozzád imádkozzék minden hívő,

amíg megtalálhat.

Ha nagy vizek áradnak is,

nem érik el őt.

7 Te vagy az oltalmam, megóvsz a bajtól,

körülveszel a szabadulás örömével. (Szela.)

8 Bölccsé teszlek, és megtanítalak,

melyik úton kell járnod.

Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem.

9 Ne legyetek olyan oktalanok,

mint a ló vagy az öszvér,

amelynek kantárral és zablával

kell fékezni szilajságát,

másképpen nem közelít hozzád.

10 Sok fájdalom éri a bűnöst,

de aki bízik az Úrban,

azt ő szeretettel veszi körül.

11 Örüljetek az Úrnak,

ujjongjatok, ti igazak!

Vigadjatok mind, ti igaz szívűek!