1 A karmesternek: Kórah fiainak a zsoltára.
2 Megkegyelmeztél, Uram, országodnak,
jóra fordítottad Jákób sorsát.
3 Megbocsátottad néped bűnét,
elengedted minden vétkét. (Szela.)
4 Visszatartottad nagy haragodat,
elfojtottad haragod hevét.
5 Fordulj felénk, szabadító Istenünk,
ne haragudj ránk többé!
6 Örökké akarsz haragudni ránk?
Nemzedékről nemzedékre
tart haragod?
7 Nem akarsz új életet adni nekünk,
és örömöt szerezni népednek?
8 Mutasd meg, Uram,
hogy szeretsz minket,
és adj nekünk szabadulást!
9 Hadd halljam meg,
mit hirdet az Úristen!
Bizony, békességet hirdet
népének, híveinek,
hogy ne legyenek újra oktalanok.
10 Mert közel van a szabadulás az istenfélőkhöz,
hogy dicsősége lakozzék földünkön.
11 Szeretet és hűség találkoznak,
igazság és béke csókolgatják egymást.
12 Hűség sarjad a földből,
és igazság tekint le a mennyből.
13 Az Úr is megad minden jót,
földünk is meghozza termését.
14 Igazság jár előtte,
az készít utat lépteinek.