1 Célébrez l'Éternel; invoquez son nom; faites connaître parmi les peuples ses hauts faits!
2 Chantez-lui, psalmodiez-lui; parlez de toutes ses merveilles!
3 Glorifiez-vous de son saint nom; que le cœur de ceux qui cherchent l'Éternel se réjouisse!
4 Recherchez l'Éternel et sa force; cherchez continuellement sa face!
5 Souvenez-vous des merveilles qu'il a faites, de ses miracles et des jugements de sa bouche;
6 Vous, postérité d'Abraham, son serviteur, enfants de Jacob, ses élus!
7 C'est lui, l'Éternel, qui est notre Dieu; ses jugements sont sur toute la terre.
8 Il se souvient à jamais de son alliance, de sa promesse établie pour mille générations;
9 Du traité qu'il fit avec Abraham, et du serment qu'il fit à Isaac,
10 Et qu'il a confirmé à Jacob pour être un statut, à Israël pour être une alliance éternelle,
11 Disant: Je te donnerai le pays de Canaan; c'est le lot de votre héritage;
12 Lorsqu'ils n'étaient qu'une poignée de gens, peu nombreux et étrangers dans le pays,
13 Allant de nation en nation, et d'un royaume vers un autre royaume.
14 Il ne permit à personne de les opprimer, et il châtia des rois à cause d'eux,
15 Disant: Ne touchez pas à mes oints, et ne faites point de mal à mes prophètes!
16 Il appela sur la terre la famine, et rompit tout l'appui du pain.
17 II envoya devant eux un homme; Joseph fut vendu comme esclave.
18 On lui serra les pieds dans des ceps, et sa vie fut mise dans les fers;
19 Jusqu'au temps où ce qu'il avait dit arriva, où la parole de l'Éternel le fit connaître.
20 Le roi l'envoya délivrer; le dominateur des peuples le fit élargir.
21 Il l'établit seigneur de sa maison, et gouverneur de tous ses biens;
22 Pour enchaîner à son gré ses princes, et enseigner à ses anciens la sagesse.
23 Alors Israël vint en Égypte; Jacob séjourna au pays de Cham.
24 Dieu fit fort multiplier son peuple, et le rendit plus puissant que ses oppresseurs.
25 Puis il changea leur cœur, tellement qu'ils haïrent son peuple, et agirent perfidement contre ses serviteurs.
26 Il envoya Moïse, son serviteur, Aaron qu'il avait élu.
27 Ils opérèrent au milieu d'eux ses prodiges, et des miracles dans le pays de Cham.
28 Il envoya des ténèbres, et produisit l'obscurité; et ils ne furent pas rebelles à sa parole.
29 Il changea leurs eaux en sang, et fit mourir leurs poissons.
30 Leur terre fourmilla de grenouilles, jusque dans les chambres de leurs rois.
31 Il parla, et des insectes vinrent, des moucherons dans tout leur territoire.
32 Il leur donna pour pluie de la grêle, des flammes de feu sur leur pays.
33 Il frappa leurs vignes et leurs figuiers, et brisa les arbres de leur territoire.
34 Il parla, et des sauterelles vinrent, des insectes rongeurs sans nombre,
35 Qui dévorèrent toute l'herbe de leur pays, qui dévorèrent les fruits de leurs champs.
36 Il frappa tous les premiers-nés dans leur pays, toutes les prémices de leur force.
37 Puis il les fit sortir avec de l'argent et de l'or; et dans leurs tribus il n'y eut personne qui chancelât.
38 L'Égypte se réjouit à leur départ, car la frayeur d'Israël les avait saisis.
39 Il étendit la nuée pour les couvrir, et le feu pour les éclairer de nuit.
40 A leur demande, il fit venir des cailles; et il les rassasia du pain des cieux.
41 Il ouvrit le rocher, et les eaux coulèrent; elles coururent, par les lieux secs, comme un fleuve.
42 Car il se souvenait de sa parole sainte, et d'Abraham, son serviteur.
43 Et il fit sortir son peuple avec allégresse, ses élus avec des chants de joie.
44 Il leur donna les terres des nations, et ils possédèrent le travail des peuples;
45 Afin qu'ils gardassent ses ordonnances, et qu'ils observassent ses lois. Louez l'Éternel!
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az õ nevét, hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit!
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden õ csodatételét.
3 Dicsekedjetek az õ szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Kivánjátok az Urat és az õ erejét; keressétek az õ orczáját szüntelen.
5 Emlékezzetek meg az õ csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleirõl és az õ szájának ítéleteirõl.
6 Oh Ábrahámnak, az õ szolgájának magva; oh Jákóbnak, az õ választottának fiai!
7 Õ, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az õ ítélete.
8 Megemlékezik az õ szövetségérõl mindörökké; az õ rendeletérõl, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az õ Izsáknak tett esküvésérõl.
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban,
13 És egyik nemzettõl a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:]
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 Mikor éhséget idéze elõ a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré,
17 Elküldött elõttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 A lábait békóba szorították, õ maga vasban járt vala,
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta õt.
20 Elküldött a király és feloldotta õt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette õt;
21 Úrrá tevé õt az õ házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 Hogy fõembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 És igen megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé elnyomóinál.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, [és ] álnokul cselekedjenek az õ szolgáival.
26 Elküldte Mózest, az õ szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 Elvégezék azok között az õ jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az õ rendeleteinek.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az õ halaikat.
30 Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.]
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden õ határukon.
32 Adott nékik esõ gyanánt jégesõt, [és] lángoló tüzet a földjökre.
33 És elvevé szõlõjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élõ fáit.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 És megemészte minden növényt az õ földjökön, és az õ szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 És megöle minden elsõszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 És kihozá õket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tõlök való félelem megszállta õket.
39 Felhõt terjeszte ki, hogy befedezze [õket,] és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg õket.
41 Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a [melyet tõn] Ábrahámnak, az õ szolgájának.
43 Kihozá azért az õ népét örömmel, [és] az õ választottait vígassággal.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!