1 J'aime l'Éternel, car il a entendu ma voix et mes supplications;

2 Car il a incliné son oreille vers moi; aussi je l'invoquerai toute ma vie.

3 Les liens de la mort m'avaient entouré, les angoisses du Sépulcre m'avaient saisi; j'avais trouvé la détresse et la douleur.

4 Mais j'invoquai le nom de l'Éternel: O Éternel, délivre mon âme!

5 L'Éternel est compatissant et juste, et notre Dieu fait miséricorde.

6 L'Éternel garde les petits; j'étais misérable, et il m'a sauvé.

7 Mon âme, retourne à ton repos, car l'Éternel t'a fait du bien.

8 Car tu as délivré mon âme de la mort, mes yeux de pleurs, et mes pieds de chute.

9 Je marcherai devant la face de l'Éternel sur la terre des vivants.

10 J'ai cru, c'est pourquoi j'ai parlé. J'ai été fort affligé.

11 Je disais dans mon agitation: Tout homme est menteur.

12 Que rendrai-je à l'Éternel? Tous ses bienfaits sont sur moi.

13 Je prendrai la coupe des délivrances, et j'invoquerai le nom de l'Éternel.

14 Je rendrai mes vœux à l'Éternel, en présence de tout son peuple.

15 La mort des bien-aimés de l'Éternel est précieuse à ses yeux.

16 Je te prie, ô Éternel! car je suis ton serviteur, ton serviteur, fils de ta servante. Tu as délié mes liens.

17 Je t'offrirai le sacrifice d'actions de grâces, et j'invoquerai le nom de l'Éternel.

18 Je rendrai mes vœux à l'Éternel, en présence de tout son peuple,

19 Dans les parvis de la maison de l'Éternel, au milieu de toi, Jérusalem. Louez l'Éternel!

1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.

2 Mert az õ fülét felém fordítja, azért segítségül hívom õt egész életemben.

3 Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam.

4 És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!

5 Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.

6 Az Úr megõrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.

7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.

8 Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól [és] lábamat az eséstõl:

9 Az Úr orczája elõtt fogok járni az élõknek földén.

10 Hittem, azért szóltam; [noha] igen megaláztatott valék.

11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.

12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?

13 A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.

14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt.

15 Az Úr szemei elõtt drága az õ kegyeseinek halála.

16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.

17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.

18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt,

19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!