1 Psaume de David, lorsqu'il fuyait devant Absalom, son fils.2 Éternel, que mes ennemis sont nombreux! Combien de gens se lèvent contre moi!3 Combien, qui disent de mon âme: Point de salut pour lui auprès de Dieu! Sélah (pause).4 Mais toi, Éternel, tu es mon bouclier, ma gloire, et celui qui me fait lever la tête.5 Je crie de ma voix à l'Éternel, et il me répond de sa montagne sainte. (Sélah.)6 Je me couche, je m'endors, et je me réveille; car l'Éternel me soutient.7 Je ne crains point les milliers d'hommes qui se rangent de toute part contre moi.8 Lève-toi, Éternel, sauve-moi, mon Dieu! Car tu as frappé à la joue tous mes ennemis, tu as brisé les dents des méchants.9 Le salut vient de l'Éternel; ta bénédiction est sur ton peuple! (Sélah. )

1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elõl való futásakor.2 Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!3 Sokan mondják az én lelkem felõl: Nincs számára segítség Istennél, Szela.4 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsõségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.5 Felszóval kiálték az Úrhoz, és õ meghallgata engemet, az õ szentsége hegyérõl. Szela.6 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.7 Nem félek sok ezernyi néptõl sem, a mely köröskörül felállott ellenem.8 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted. [ (Psalms 3:9) Az Úré a szabadítás; [legyen] a te népeden a te áldásod. Szela. ]