1 Au maître-chantre. Psaume de David. Sur Muth-Labben (la mort du fils).

2 Je célébrerai l'Éternel de tout mon cœur; je raconterai toutes tes merveilles.

3 Je m'égaierai, je me réjouirai en toi, je chanterai ton nom, ô Dieu Très-Haut!

4 Parce que mes ennemis reculent en arrière, qu'ils tombent et périssent devant ta face.

5 Car tu m'as fait droit, tu as défendu ma cause; tu t'es assis sur ton trône en juste juge.

6 Tu as châtié les nations, tu as fait périr le méchant, tu as effacé leur nom pour toujours, à perpétuité.

7 C'en est fait des ennemis; plus que des ruines! Tu as détruit leurs villes et leur mémoire a péri.

8 Mais l'Éternel règne à jamais; il prépare son trône pour le jugement.

9 Il jugera le monde avec justice; il jugera les peuples avec équité.

10 L'Éternel sera le refuge de l'opprimé, son refuge au temps de la détresse.

11 Et ceux qui connaissent ton nom, se confieront en toi; car tu n'abandonnes pas ceux qui te cherchent, ô Éternel!

12 Chantez à l'Éternel qui habite en Sion; annoncez parmi les peuples ses hauts faits!

13 Car il venge le sang versé, et il s'en souvient; il n'oublie point le cri des affligés.

14 Aie pitié de moi, ô Éternel! Vois l'affliction que m'ont causée mes ennemis, toi qui me fais remonter des portes de la mort!

15 Afin que je publie toutes tes louanges dans les portes de la fille de Sion, et que je me réjouisse de ton salut.

16 Les nations sont tombées dans la fosse qu'elles avaient faite; leur pied s'est pris au filet qu'elles avaient caché.

17 L'Éternel s'est fait connaître, il a exercé le jugement; le méchant s'est enlacé dans l'ouvrage de ses mains. - Higgajon. Sélah (Jeu d'instruments. Pause). -

18 Les méchants reculeront jusqu'aux enfers, et toutes les nations qui oublient Dieu.

19 Car le pauvre ne sera pas oublié pour toujours; et l'attente des affligés ne périra pas à perpétuité!

20 Lève-toi, Éternel! Que l'homme ne prévale point, que les peuples soient jugés devant ta face!

21 Éternel, répands sur eux la terreur; que les peuples sachent qu'ils ne sont que des hommes! (Sélah.)

1 Az éneklõmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára.

2 Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.

3 Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;

4 Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád elõtt;

5 Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélõ- székben ültél, mint igaz bíró.

6 Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.

7 Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.

8 Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az õ székét.

9 És õ megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.

10 És lesz az Úr nyomorultak kõvára, kõvár a szükség idején.

11 Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.

12 Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit.

13 Mert számon kéri a [kiontott] vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.

14 Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyûlölõim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;

15 Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.

16 Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.

17 Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. Higgajon. Szela.

18 Seolba jutnak a gonoszok, [oda] minden nép, a mely elfeledkezik Istenrõl.

19 Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.

20 Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te elõtted! [ (Psalms 9:21) Rettentsd meg, Uram, õket; tudják meg a pogányok, hogy halandók õk! Szela. ]