1 Cantique de Maaloth. Éternel, souviens-toi de David et de toute son affliction;2 Lui qui jura à l'Éternel, et fit ce vœu au Puissant de Jacob:3 Si j'entre sous l'abri de ma maison, et si je monte sur le lit où je repose;4 Si je donne du sommeil à mes yeux, du repos à mes paupières;5 Jusqu'à ce que j'aie trouvé un lieu pour l'Éternel, une demeure pour le Puissant de Jacob!6 Voici, nous en avons entendu parler à Éphrath; nous l'avons trouvée dans les champs de Jaar.7 Entrons dans ses demeures; prosternons-nous devant son marche-pied!8 Lève-toi, ô Éternel, viens au lieu de ton repos, toi et l'arche de ta force!9 Que tes sacrificateurs soient revêtus de justice, et que tes bien-aimés chantent de joie!10 Pour l'amour de David, ton serviteur, ne rejette pas la face de ton Oint!11 L'Éternel a juré la vérité à David, et il n'en reviendra pas: Je mettrai sur ton trône le fruit de tes entrailles.12 Si tes fils gardent mon alliance et mes témoignages que je leur enseignerai, leurs fils aussi, à perpétuité, seront assis sur ton trône.13 Car l'Éternel a fait choix de Sion; il l'a préférée pour y faire son séjour.14 Elle est, dit-il, le lieu de mon repos, à perpétuité; j'y habiterai, car je l'ai choisie.15 Je bénirai abondamment ses vivres; je rassasierai de pain ses pauvres.16 Je revêtirai de salut ses sacrificateurs, et ses fidèles chanteront d'une grande joie.17 C'est là que je ferai lever une corne à David, et que je prépare une lampe à mon Oint.18 Je couvrirai de honte ses ennemis, et sur lui brillera son diadème.

1 Grádicsok éneke.2 A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tõn a Jákób Istenének:3 Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;4 Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;5 Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!6 Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:7 Hadd menjünk be az õ hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!8 Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!9 Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!10 Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétõl!11 Hûséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;12 Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom õket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.13 Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:14 Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;15 Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;16 Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.18 Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.