1 Cantique. Psaume. Au maître-chantre. Poussez vers Dieu des cris de joie, vous tous les habitants de la terre!

2 Chantez la gloire de son nom; louez-le, et lui rendez gloire!

3 Dites à Dieu: Que tes œuvres sont redoutables! A cause de la grandeur de ta force, tes ennemis viendront se soumettre à toi.

4 Toute la terre se prosternera devant toi; elle chantera en ton honneur, elle chantera ton nom. (Sélah.)

5 Venez, et voyez les œuvres de Dieu; il est redoutable dans ce qu'il fait envers les fils des hommes.

6 Il a changé la mer en terre sèche; on passait à pied dans le fleuve; là nous nous sommes réjouis en lui.

7 Il domine éternellement par sa puissance; ses yeux observent les nations, pour que les rebelles ne s'élèvent pas. (Sélah.)

8 Peuples, bénissez notre Dieu, et faites entendre la voix de sa louange!

9 Lui qui a conservé la vie à notre âme, et qui n'a pas permis que nos pieds bronchassent.

10 Car tu nous as éprouvés, ô Dieu; tu nous as fait passer au creuset comme l'argent.

11 Tu nous avais amenés dans le filet; tu avais mis sur nos reins un pesant fardeau;

12 Tu avais fait monter les hommes sur nos têtes; nous étions entrés dans le feu et dans l'eau; mais tu nous as mis au large et dans l'abondance.

13 J'entrerai dans ta maison avec des holocaustes; et je te rendrai mes vœux,

14 Que mes lèvres ont proférés et que ma bouche a prononcés dans ma détresse.

15 Je t'offrirai des brebis grasses en holocauste, avec les béliers fumant sur l'autel; je sacrifierai des taureaux avec des boucs. (Sélah.)

16 Vous tous qui craignez Dieu, venez, écoutez, et je raconterai ce qu'il a fait à mon âme.

17 Je l'ai invoqué de ma bouche; aussi ma langue l'exaltera.

18 Si j'eusse pensé quelque iniquité dans mon cœur, le Seigneur ne m'eût point écouté.

19 Mais certainement Dieu m'a écouté; il a prêté l'oreille à la voix de ma prière.

20 Béni soit Dieu qui n'a point rejeté ma prière, ni retiré de moi sa bonté!

1 Az éneklõmesternek; zsoltár, ének.

2 Énekeljétek az õ nevének dicsõségét; dicsõítsétek az õ dicséretét!

3 Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te mûveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.

4 Az egész föld leborul elõtted; énekel néked, énekli a te nevedet. Szela.

5 Jõjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az õ cselekedetei az emberek fiain.

6 A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk õ benne.

7 A ki uralkodik az õ hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela.

8 Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az õ dicséretének szavát.

9 A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.

10 Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.

11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.

12 Embert ültettél fejünkre, tûzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bõségre.

13 Elmegyek házadba égõáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,

14 A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.

15 Hízlalt juhokat áldozom néked égõáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. Szela.

16 Jõjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélõnek: miket cselekedett az én lelkemmel!

17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.

18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.

19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.

20 Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét [nem vonta meg] tõlem.