1 Au maître-chantre. Mictam (cantique) de David; Al-Thascheth (ne détruis pas); lorsqu'il s'enfuit dans la caverne devant Saül.

2 Aie pitié, ô Dieu, aie pitié de moi! Car mon âme se retire vers toi; je me réfugie sous l'ombre de tes ailes, jusqu'à ce que les calamités soient passées.

3 Je crie au Dieu Très-Haut, à Dieu qui accomplit son œuvre pour moi.

4 Il enverra des cieux et me sauvera. Il rendra honteux celui qui me poursuit (Sélah); Dieu enverra sa bonté et sa vérité.

5 Mon âme est au milieu des lions; j'habite parmi des gens qui soufflent des flammes, des hommes dont les dents sont des lances et des flèches, dont la langue est une épée aiguë.

6 O Dieu, élève-toi sur les cieux! Que ta gloire soit sur toute la terre!

7 Ils avaient tendu un piège à mes pas; mon âme chancelait; ils avaient creusé une fosse devant moi; ils y sont tombés. (Sélah.)

8 Mon cœur est disposé, ô Dieu! mon cœur est disposé; je chanterai, je psalmodierai.

9 Éveille-toi, ma gloire; éveillez-vous, mon luth et ma harpe! Je préviendrai l'aurore.

10 Seigneur, je te louerai parmi les peuples; je te célébrerai parmi les nations.

11 Car ta bonté atteint jusqu'aux cieux, et ta fidélité jusqu'aux nues.

12 O Dieu, élève-toi sur les cieux! Que ta gloire soit sur toute la terre!

1 Az éneklõmesternek az altashétre; Dávid miktámja; mikor Saul elõl a barlangba menekült.

2 Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert benned bízik az én lelkem; és szárnyaid árnyékába menekülök, a míg elvonulnak a veszedelmek.

3 A magasságos Istenhez kiáltok; Istenhez, a ki jót végez felõlem.

4 Elküld a mennybõl és megtart engem: meggyalázza az engem elnyelõt. Szela. Elküldi Isten az õ kegyelmét és hûségét.

5 Az én lelkem oroszlánok között van, tûzokádók között fekszem; emberek között, a kiknek foguk dárda és nyilak, nyelvök pedig éles szablya.

6 Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsõséged!

7 Hálót készítettek lábaimnak, lelkem meggörnyedett; vermet ástak én elõttem, de õk estek abba. Szela.

8 Kész az én szívem, oh Isten, kész az én szívem; hadd énekeljek és zengedezzek!

9 Serkenj fel én dicsõségem, serkenj fel te lant és hárfa, hadd költsem fel a hajnalt!

10 Hálát adok néked, én Uram, a népek között, és zengedezek néked a nemzetek között.

11 Mert nagy az egekig a te kegyelmed, és a felhõkig a te hûséged. [ (Psalms 57:12) Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsõséged! ]