1 Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.

2 Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr.

3 Az Úr megõrzi azt és élteti azt; boldog lesz e földön, és nem adhatod oda ellenségei kivánságának.

4 Az Úr megerõsíti õt az õ betegágyán; bármilyen az ágya, megkönnyíted betegségében.

5 Én azt mondtam: Uram kegyelmezz nékem, gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!

6 Ellenségeim rosszat mondanak felõlem: Mikor hal meg és vész ki a neve?

7 Ha látogatni jön [be valaki,] hiábavalóságot beszél; szíve álnokságot gyûjt össze magának, kimegy az utczára [és] beszél.

8 Minden gyûlölõm együtt suttog reám, gonoszat koholnak ellenem:

9 Istennek átka szállott õ reá, s mivelhogy benne fekszik, nem kél fel többé!

10 Még az én jóakaróm is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet ette, fölemelte sarkát ellenem.

11 De te Uram, könyörülj rajtam és emelj föl engemet, hadd fizessek meg nékik!

12 Abból tudom meg, hogy kedvelsz engemet, ha ellenségem nem ujjong felettem;

13 Engem pedig feddhetetlenségemben támogatsz, és színed elé állatsz mindenha. [ (Psalms 41:14) Áldott az Úr, Izráelnek Istene öröktõl fogva mindörökké. Ámen, ámen! ]

1 Bem-aventurado é aquele que considera o pobre; o Senhor o livrará no dia do mal.

2 O Senhor o guardará, e o conservará em vida; será abençoado na terra; tu, Senhor não o entregarás à vontade dos seus inimigos.

3 O Senhor o sustentará no leito da enfermidade; tu lhe amaciarás a cama na sua doença.

4 Disse eu da minha parte: Senhor, compadece-te de mim, sara a minha alma, pois pequei contra ti.

5 Os meus inimigos falam mal de mim, dizendo: Quando morrerá ele, e perecerá o seu nome?

6 E, se algum deles vem ver-me, diz falsidades; no seu coração amontoa a maldade; e quando ele sai, é disso que fala.

7 Todos os que me odeiam cochicham entre si contra mim; contra mim maquinam o mal, dizendo:

8 Alguma coisa ruim se lhe apega; e agora que está deitado, não se levantará mais.

9 Até o meu próprio amigo íntimo em quem eu tanto confiava, e que comia do meu pão, levantou contra mim o seu calcanhar.

10 Mas tu, Senhor, compadece-te de mim e levanta-me, para que eu lhes retribua.

11 Por isso conheço eu que te deleitas em mim, por não triunfar de mim o meu inimigo

12 Quanto a mim, tu me sustentas na minha integridade, e me colocas diante da tua face para sempre.

13 Bendito seja o Senhor Deus de Israel de eternidade a eternidade. Amém e amém.