1 Aszáf zsoltára.

2 Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? Szela.

3 Ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot!

4 Mentsétek meg a szegényt és szûkölködõt; a gonoszok kezébõl szabadítsátok ki.

5 Nem tudnak, nem értenek, setétségben járnak; a földnek minden fundamentoma inog.

6 Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:

7 Mindamellett meghaltok, mint a közember, és elhullotok, mint akármely fõember.

8 Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert néked jutnak örökségül minden népek.

1 Deus está na assembléia divina; julga no meio dos deuses:

2 Até quando julgareis injustamente, e tereis respeito às pessoas dos ímpios?

3 Fazei justiça ao pobre e ao órfão; procedei retamente com o aflito e o desamparado.

4 Livrai o pobre e o necessitado, livrai-os das mãos dos ímpios.

5 Eles nada sabem, nem entendem; andam vagueando às escuras; abalam-se todos os fundamentos da terra.

6 Eu disse: Vós sois deuses, e filhos do Altíssimo, todos vós.

7 Todavia, como homens, haveis de morrer e, como qualquer dos príncipes, haveis de cair.

8 Levanta-te, ó Deus, julga a terra; pois a ti pertencem todas as nações.