1 Zsoltár, ének szombat napra.2 Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!3 Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hûséges voltodat.4 Tíz húrú hegedûvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.5 Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek mûveiben örvendezem.6 Mely nagyok Uram a te mûveid, igen mélységesek a te gondolataid!7 A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:8 Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fû, és virágoznak mind a hamisság cselekedõk, mindörökké elveszszenek õk;9 Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!10 Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, [és ]elszélednek mind a hamisság cselekedõk!11 De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.12 És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevõkön mulat majd a fülem.13 Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.14 Plánták [õk] az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.15 Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellõk lesznek; [ (Psalms 92:16) Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kõsziklám, és hogy nincsen hamisság benne! ]

1 Bom é render graças ao Senhor, e cantar louvores ao teu nome, ó Altíssimo,2 anunciar de manhã a tua benignidade, e à noite a tua fidelidade,3 sobre um instrumento de dez cordas, e sobre o saltério, ao som solene da harpa.4 Pois me alegraste, Senhor, pelos teus feitos; exultarei nas obras das tuas mãos.5 Quão grandes são, ó Senhor, as tuas obras! quão profundos são os teus pensamentos!6 O homem néscio não sabe, nem o insensato entende isto:7 quando os ímpios brotam como a erva, e florescem todos os que praticam a iniqüidade, é para serem destruídos para sempre.8 Mas tu, Senhor, estás nas alturas para sempre.9 Pois eis que os teus inimigos, Senhor, eis que os teus inimigos perecerão; serão dispersos todos os que praticam a iniqüidade.10 Mas tens exaltado o meu poder, como o do boi selvagem; fui ungido com óleo fresco.11 Os meus olhos já viram o que é feito dos que me espreitam, e os meus ouvidos já ouviram o que sucedeu aos malfeitores que se levantam contra mim.12 Os justos florescerão como a palmeira, crescerão como o cedro no Líbano.13 Estão plantados na casa do Senhor, florescerão nos átrios do nosso Deus.14 Na velhice ainda darão frutos, serão viçosos e florescentes,15 para proclamarem que o Senhor é reto. Ele é a minha rocha, e nele não há injustiça.