1 Az éneklõmesternek; zsoltár, ének.
2 Énekeljétek az õ nevének dicsõségét; dicsõítsétek az õ dicséretét!
3 Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te mûveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
4 Az egész föld leborul elõtted; énekel néked, énekli a te nevedet. Szela.
5 Jõjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az õ cselekedetei az emberek fiain.
6 A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk õ benne.
7 A ki uralkodik az õ hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela.
8 Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az õ dicséretének szavát.
9 A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
10 Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
12 Embert ültettél fejünkre, tûzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bõségre.
13 Elmegyek házadba égõáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
14 A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
15 Hízlalt juhokat áldozom néked égõáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. Szela.
16 Jõjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélõnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
20 Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét [nem vonta meg] tõlem.
1 Louvai a Deus com brados de júbilo, todas as terras.
2 Cantai a glória do seu nome, dai glória em seu louvor.
3 Dizei a Deus: Quão tremendas são as tuas obras! pela grandeza do teu poder te lisonjeiam os teus inimigos.
4 Toda a terra te adorará e te cantará louvores; eles cantarão o teu nome.
5 Vinde, e vede as obras de Deus; ele é tremendo nos seus feitos para com os filhos dos homens.
6 Converteu o mar em terra seca; passaram o rio a pé; ali nos alegramos nele.
7 Ele governa eternamente pelo seu poder; os seus olhos estão sobre as nações; não se exaltem os rebeldes.
8 Bendizei, povos, ao nosso Deus, e fazei ouvir a voz do seu louvor;
9 ao que nos conserva em vida, e não consente que resvalem os nossos pés.
10 Pois tu, ó Deus, nos tens provado; tens nos refinado como se refina a prata.
11 Fizeste-nos entrar no laço; pesada carga puseste sobre os nossos lombos.
12 Fizeste com que os homens cavalgassem sobre as nossas cabeças; passamos pelo fogo e pela água, mas nos trouxeste a um lugar de abundância.
13 Entregarei em tua casa com holocaustos; pagar-te-ei os meus votos,
14 votos que os meus lábios pronunciaram e a minha boca prometeu, quando eu estava na angústia.
15 Oferecer-te-ei holocausto de animais nédios, com incenso de carneiros; prepararei novilhos com cabritos.
16 Vinde, e ouvi, todos os que temeis a Deus, e eu contarei o que ele tem feito por mim.
17 A ele clamei com a minha boca, e ele foi exaltado pela minha língua.
18 Se eu tivesse guardado iniqüidade no meu coração, o Senhor não me teria ouvido;
19 mas, na verdade, Deus me ouviu; tem atendido à voz da minha oração.
20 Bendito seja Deus, que não rejeitou a minha oração, nem retirou de mim a sua benignidade.