1 Az éneklõmesternek a sosannimra, Kóráh fiainak tanítása; ének a szerelmetesrõl.2 Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: mûvem a királynak szól. Nyelvem gyors írónak tolla.3 Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajakidon, azért áldott meg az Isten örökké.4 Kösd derekadra kardodat vitéz! Dicsõségedet és ékességedet.5 És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelidségért [és] jogért, és rettenetesre tanítson meg téged a te jobb kezed.6 Nyilaid élesek; népek hullanak alád; a király ellenségeinek szívében.7 Trónod oh Isten örökkévaló; igazságnak pálczája a te királyságodnak pálczája.8 Szereted az igazságot, gyûlölöd a gonoszságot, azért kent fel Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé.9 Mirrha, áloe, kácziaillatú minden öltözeted; elefántcsont palotából zeneszóval vidámítnak téged.10 Királyok leányai a te ékességeid; jobb kezed felõl királyné áll ofiri aranyban.11 Halld csak leány, nézd csak; hajtsd ide füledet! Feledd el népedet és az atyád házát.12 Szépségedet a király kivánja; hiszen urad õ, hódolj hát néki!13 Tyrus leánya is, a nép dúsai, ajándékkal hizelegnek néked.14 Csupa ékesség a király leánya bent, vont aranyból van a ruhája.15 Hímes öltözetben viszik a királyhoz, szûzek [vonulnak] utána, az õ társnõi; néked hozzák õket.16 Bevezetik õket örömmel, vígsággal; bemennek a király palotájába.17 Atyáid helyett fiaid lesznek, megteszed õket fejedelmekké mind az egész földön. [ (Psalms 45:18) Hadd hirdessem a te nevedet nemzedékrõl nemzedékre; örökkön örökké dicsérnek majd téged a népek! ]

1 O meu coração trasborda de boas palavras; dirijo os meus versos ao rei; a minha língua é qual pena de um hábil escriba.2 Tu és o mais formoso dos filhos dos homens; a graça se derramou nos teus lábios; por isso Deus te abençoou para sempre.3 Cinge a tua espada à coxa, ó valente, na tua glória e majestade.4 E em tua majestade cavalga vitoriosamente pela causa da verdade, da mansidão e da justiça, e a tua destra te ensina coisas terríveis.5 As tuas flechas são agudas no coração dos inimigos do rei; os povos caem debaixo de ti.6 O teu trono, ó Deus, subsiste pelos séculos dos séculos; cetro de eqüidade é o cetro do teu reino.7 Amaste a justiça e odiaste a iniqüidade; por isso Deus, o teu Deus, te ungiu com óleo de alegria, mais do que a teus companheiros.8 Todas as tuas vestes cheiram a mirra a aloés e a cássia; dos palácios de marfim os instrumentos de cordas e te alegram.9 Filhas de reis estão entre as tuas ilustres donzelas; à tua mão direita está a rainha, ornada de ouro de Ofir.10 Ouve, filha, e olha, e inclina teus ouvidos; esquece-te do teu povo e da casa de teu pai.11 Então o rei se afeiçoará à tua formosura. Ele é teu senhor, presta-lhe, pois, homenagem.12 A filha de Tiro estará ali com presentes; os ricos do povo suplicarão o teu favor.13 A filha do rei está esplendente lá dentro do palácio; as suas vestes são entretecidas de ouro.14 Em vestidos de cores brilhantes será conduzida ao rei; as virgens, suas companheiras que a seguem, serão trazidas à tua presença.15 Com alegria e regozijo serão trazidas; elas entrarão no palácio do rei.16 Em lugar de teus pais estarão teus filhos; tu os farás príncipes sobre toda a terra.17 Farei lembrado o teu nome de geração em geração; pelo que os povos te louvarão eternamente.