1 Jõjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kõsziklájának!2 Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.3 Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.4 A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.5 A kié a tenger, és õ alkotta is azt, és a szárazföldet is az õ kezei formálták.6 Jõjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr elõtt, a mi alkotónk elõtt!7 Mert õ a mi Istenünk, mi pedig az õ legelõjének népei és az õ kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az õ szavát.8 Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:9 A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.10 Negyven esztendeig bosszankodtam [e] nemzetségen, és mondám: Tévelygõ szívû nép õk, és nem tudják õk az én útamat!11 A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam [helyére.]

1 Vinde, cantemos alegremente ao Senhor, cantemos com júbilo à rocha da nossa salvação.2 Apresentemo-nos diante dele com ações de graças, e celebremo-lo com salmos de louvor.3 Porque o Senhor é Deus grande, e Rei grande acima de todos os deuses.4 Nas suas mãos estão as profundezas da terra, e as alturas dos montes são suas.5 Seu é o mar, pois ele o fez, e as suas mãos formaram a serra terra seca.6 Oh, vinde, adoremos e prostremo-nos; ajoelhemos diante do Senhor, que nos criou.7 Porque ele é o nosso Deus, e nós povo do seu pasto e ovelhas que ele conduz. Oxalá que hoje ouvísseis a sua voz:8 Não endureçais o vosso coração como em Meribá, como no dia de Massá no deserto,9 quando vossos pais me tentaram, me provaram e viram a minha obra.10 Durante quarenta anos estive irritado com aquela geração, e disse: É um povo que erra de coração, e não conhece os meus caminhos;11 por isso jurei na minha ira: Eles não entrarão no meu descanso.