1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elõl való futásakor.

2 Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!

3 Sokan mondják az én lelkem felõl: Nincs számára segítség Istennél, Szela.

4 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsõségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.

5 Felszóval kiálték az Úrhoz, és õ meghallgata engemet, az õ szentsége hegyérõl. Szela.

6 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.

7 Nem félek sok ezernyi néptõl sem, a mely köröskörül felállott ellenem.

8 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted. [ (Psalms 3:9) Az Úré a szabadítás; [legyen] a te népeden a te áldásod. Szela. ]

1 Jehovah, how are mine adversaries increased!

Many are they that rise up against me.

2 Many there are that say of my soul,

There is no help for him in God. [Selah

3 But thou, O Jehovah, art a shield about me;

My glory, and the lifter up of my head.

4 I cry unto Jehovah with my voice,

And he answereth me out of his holy hill. [Selah

5 I laid me down and slept;

I awaked; for Jehovah sustaineth me.

6 I will not be afraid of ten thousands of the people

That have set themselves against me round about.

7 Arise, O Jehovah; save me, O my God:

For thou hast smitten all mine enemies upon the cheek bone;

Thou hast broken the teeth of the wicked.

8 Salvation belongeth unto Jehovah:

Thy blessing be upon thy people. [Selah