1 Az éneklõmesternek; Dávid tanítása;

2 Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.

3 Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!

4 Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!

5 Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.

6 Szeretsz minden ártalmas beszédet, [és] az álnok nyelvet.

7 Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élõk földérõl. Szela.

8 És látják [ezt] az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:

9 Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erõsségévé, hanem az õ gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az õ gonoszságában volt! [ (Psalms 52:10) Én pedig mint zöldelõ olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. ] [ (Psalms 52:11) Áldlak téged örökké, hogy [így] cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos [vagy,] a te híveid elõtt. ]

1 Why boastest thou thyself in mischief, O mighty man?

The lovingkindness of God endureth continually.

2 Thy tongue deviseth very wickedness,

Like a sharp razor, working deceitfully.

3 Thou lovest evil more than good,

And lying rather than to speak righteousness. [Selah

4 Thou lovest all devouring words,

O thou deceitful tongue.

5 God will likewise destroy thee for ever;

He will take thee up, and pluck thee out of thy tent,

And root thee out of the land of the living. [Selah

6 The righteous also shall see it, and fear,

And shall laugh at him, saying,

7 Lo, this is the man that made not God his strength,

But trusted in the abundance of his riches,

And strengthened himself in his wickedness.

8 But as for me, I am like a green olive-tree in the house of God:

I trust in the lovingkindness of God for ever and ever.

9 I will give thee thanks for ever, because thou hast done it;

And I will hope in thy name, for it is good, in the presence of thy saints.