1 Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.

2 Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat.

3 És kivont engem a pusztulás gödrébõl, a sáros fertõbõl, és sziklára állította fel lábamat, megerõsítvén lépteimet.

4 És új éneket adott szájamba, a mi Istenünknek dicséretét; sokan látták és megfélemlettek, és bíztak az Úrban.

5 Boldog ember az, a ki az Úrba vetette bizodalmát, és nem fordul a kevélyekhez és a hazugságra vetemedettekhez!

6 Sokat cselekedtél te, Uram Istenem, a te csodáiddal és terveiddel mi érettünk; semmi sem hasonlítható hozzád; hirdetném és elbeszélném, [de] többek, semhogy elszámlálhatnám.

7 Véres áldozatot és ételáldozatot nem kedveltél; füleimet fölnyitottad; égõáldozatot és bûnért való áldozatot sem kívántál.

8 Akkor azt mondtam: Ímé jövök; a könyvtekercsben írva van felõlem,

9 Hogy teljesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette van.

10 Vígan hirdetem az igazságosságot a nagy gyülekezetben; ímé, nem tartom vissza ajkamat, te tudod, óh Uram!

11 Igazságosságodat nem rejtem el szívemben, elmondom a te hûségedet és segítségedet; nem titkolom el kegyelmedet és igazságodat a nagy gyülekezetben.

12 Te, Uram, ne tartsd vissza tõlem irgalmadat; kegyelmed és igazságod mindig megóvnak engem.

13 Mert bajok vettek engem körül, a melyeknek számuk sincsen; utolértek bûneim, a melyeket végig sem nézhetek; számosabbak a fejem hajszálainál, és a szívem [is] elhagyott engem.

14 Tessék Uram néked, hogy megments engemet; siess Uram segítségemre!

15 Szégyenüljenek meg és piruljanak mind, a kik életemre törnek, hogy elragadják azt; riadjanak vissza, gyalázat érje, a kik bajomat kívánják.

16 Pusztuljanak el az õ gyalázatosságuk miatt, a kik azt mondják nékem: Hehé, hehé!

17 Örülnek és örvendeznek majd mindazok, a kik téged keresnek; azt mondják mindenha: Magasztaltassék fel az Úr, a kik szeretik a te szabadításodat. [ (Psalms 40:18) Rólam is, noha én szegény és nyomorult vagyok, az én Uram visel gondot. Te vagy segítségem, szabadítóm, oh Istenem, ne késsél! ]

1 I waited patiently for Jehovah;

And he inclined unto me, and heard my cry.

2 He brought me up also out of a horrible pit, out of the miry clay;

And he set my feet upon a rock, and established my goings.

3 And he hath put a new song in my mouth, even praise unto our God:

Many shall see it, and fear,

And shall trust in Jehovah.

4 Blessed is the man that maketh Jehovah his trust,

And respecteth not the proud, nor such as turn aside to lies.

5 Many, O Jehovah my God, are the wonderful works which thou hast done,

And thy thoughts which are to us-ward:

They cannot be set in order unto thee;

If I would declare and speak of them,

They are more than can be numbered.

6 Sacrifice and offering thou hast no delight in;

Mine ears hast thou opened:

Burnt-offering and sin-offering hast thou not required.

7 Then said I, Lo, I am come;

In the roll of the book it is written of me:

8 I delight to do thy will, O my God;

Yea, thy law is within my heart.

9 I have proclaimed glad tidings of righteousness in the great assembly;

Lo, I will not refrain my lips,

O Jehovah, thou knowest.

10 I have not hid thy righteousness within my heart;

I have declared thy faithfulness and thy salvation;

I have not concealed thy lovingkindness and thy truth from the great assembly.

11 Withhold not thou thy tender mercies from me, O Jehovah;

Let thy lovingkindness and thy truth continually preserve me.

12 For innumerable evils have compassed me about;

Mine iniquities have overtaken me, so that I am not able to look up;

They are more than the hairs of my head;

And my heart hath failed me.

13 Be pleased, O Jehovah, to deliver me:

Make haste to help me, O Jehovah.

14 Let them be put to shame and confounded together

That seek after my soul to destroy it:

Let them be turned backward and brought to dishonor

That delight in my hurt.

15 Let them be desolate by reason of their shame

That say unto me, Aha, aha.

16 Let all those that seek thee rejoice and be glad in thee:

Let such as love thy salvation say continually,

Jehovah be magnified.

17 But I am poor and needy;

Yet the Lord thinketh upon me:

Thou art my help and my deliverer;

Make no tarrying, O my God.