1 Az éneklõmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította õt minden ellenségének kezébõl, és a Saul kezébõl.

2 És monda: Szeretlek Uram, én erõsségem!

3 Az Úr az én kõsziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kõsziklám, õ benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.

4 Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtõl.

5 Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.

6 A Seol kötelei vettek körül; a halál tõrei fogtak meg engem.

7 Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.

8 Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.

9 Füst szállt fel orrából, és szájából emésztõ tûz; izzó szén gerjedt belõle.

10 Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.

11 Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.

12 A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhõk és sûrû fellegek.

13 Az elõtte lévõ fényességbõl felhõin jégesõ tört át és eleven szén.

14 És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégesõ [hullt] és eleven szén.

15 És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.

16 És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtõl, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.

17 Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekbõl.

18 Megszabadított engem az én erõs ellenségemtõl, s az én gyûlölõimtõl, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.

19 Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.

20 És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.

21 Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;

22 Mert megõriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtõl.

23 Mert minden ítélete elõttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.

24 És tökéletes voltam elõtte, õrizkedtem az én vétkemtõl.

25 És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei elõtt van.

26 Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.

27 A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.

28 Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;

29 Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.

30 Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kõfalon is átugrom.

31 Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk õ mindazoknak, a kik bíznak benne.

32 Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kõszikla a mi Istenünkön kivül?

33 Az Isten, a ki felövez engem erõvel, és tökéletessé teszi útamat:

34 Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.

35 Õ tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.

36 És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.

37 Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.

38 Üldözöm ellenségeimet és elérem õket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.

39 Összetöröm õket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.

40 Mert te öveztél fel engem erõvel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelõket.

41 És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyûlölõimet elpusztíthattam.

42 Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.

43 És apróra törtem õket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam õket mint utcza sarát.

44 Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.

45 A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.

46 Az idegenek elepedtek, és reszketve jõnek elõ zárt helyeikbõl.

47 Él az Úr és áldott az én kõsziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!

48 Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;

49 A ki megment engem ellenségeimtõl. Még az ellenem felkelõk fölött is felmagasztalsz engem, az erõszakos embertõl megszabadítasz engem.

50 Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek. [ (Psalms 18:51) Nagy segítséget ád az õ királyának és irgalmasságot cselekszik az õ felkentjével, Dáviddal és az õ magvával mindörökké. ]

For the Chief Musician. A Psalm of David the servant of Jehovah, who spake unto Jehovah the words of this song in the day that Jehovah delivered him from the hand of all his enemies, and from the hand of Saul: and he said,

1 I love thee, O Jehovah, my strength.

2 Jehovah is my rock, and my fortress, and my deliverer;

My God, my rock, in whom I will take refuge;

My shield, and the horn of my salvation, my high tower.

3 I will call upon Jehovah, who is worthy to be praised:

So shall I be saved from mine enemies.

4 The cords of death compassed me,

And the floods of ungodliness made me afraid.

5 The cords of Sheol were round about me;

The snares of death came upon me.

6 In my distress I called upon Jehovah,

And cried unto my God:

He heard my voice out of his temple,

And my cry before him came into his ears.

7 Then the earth shook and trembled;

The foundations also of the mountains quaked

And were shaken, because he was wroth.

8 There went up a smoke out of his nostrils,

And fire out of his mouth devoured:

Coals were kindled by it.

9 He bowed the heavens also, and came down;

And thick darkness was under his feet.

10 And he rode upon a cherub, and did fly;

Yea, he soared upon the wings of the wind.

11 He made darkness his hiding-place, his pavilion round about him,

Darkness of waters, thick clouds of the skies.

12 At the brightness before him his thick clouds passed,

Hailstones and coals of fire.

13 Jehovah also thundered in the heavens,

And the Most High uttered his voice,

Hailstones and coals of fire.

14 And he sent out his arrows, and scattered them;

Yea, lightnings manifold, and discomfited them.

15 Then the channels of waters appeared,

And the foundations of the world were laid bare,

At thy rebuke, O Jehovah,

At the blast of the breath of thy nostrils.

16 He sent from on high, he took me;

He drew me out of many waters.

17 He delivered me from my strong enemy,

And from them that hated me; for they were too mighty for me.

18 They came upon me in the day of my calamity;

But Jehovah was my stay.

19 He brought me forth also into a large place;

He delivered me, because he delighted in me.

20 Jehovah hath rewarded me according to my righteousness;

According to the cleanness of my hands hath he recompensed me.

21 For I have kept the ways of Jehovah,

And have not wickedly departed from my God.

22 For all his ordinances were before me,

And I put not away his statutes from me.

23 I was also perfect with him,

And I kept myself from mine iniquity.

24 Therefore hath Jehovah recompensed me according to my righteousness,

According to the cleanness of my hands in his eyesight.

25 With the merciful thou wilt show thyself merciful;

With the perfect man thou wilt show thyself perfect;

26 With the pure thou wilt show thyself pure;

And with the perverse thou wilt show thyself froward.

27 For thou wilt save the afflicted people;

But the haughty eyes thou wilt bring down.

28 For thou wilt light my lamp:

Jehovah my God will lighten my darkness.

29 For by thee I run upon a troop;

And by my God do I leap over a wall.

30 As for God, his way is perfect:

The word of Jehovah is tried;

He is a shield unto all them that take refuge in him.

31 For who is God, save Jehovah?

And who is a rock, besides our God,

32 The God that girdeth me with strength,

And maketh my way perfect?

33 He maketh my feet like hinds’ feet:

And setteth me upon my high places.

34 He teacheth my hands to war;

So that mine arms do bend a bow of brass.

35 Thou hast also given me the shield of thy salvation;

And thy right hand hath holden me up,

And thy gentleness hath made me great.

36 Thou hast enlarged my steps under me,

And my feet have not slipped.

37 I will pursue mine enemies, and overtake them;

Neither will I turn again till they are consumed.

38 I will smite them through, so that they shall not be able to rise:

They shall fall under my feet.

39 For thou hast girded me with strength unto the battle:

Thou hast subdued under me those that rose up against me.

40 Thou hast also made mine enemies turn their backs unto me,

That I might cut off them that hate me.

41 They cried, but there was none to save;

Even unto Jehovah, but he answered them not.

42 Then did I beat them small as the dust before the wind;

I did cast them out as the mire of the streets.

43 Thou hast delivered me from the strivings of the people;

Thou hast made me the head of the nations:

A people whom I have not known shall serve me.

44 As soon as they hear of me they shall obey me;

The foreigners shall submit themselves unto me.

45 The foreigners shall fade away,

And shall come trembling out of their close places.

46 Jehovah liveth; and blessed be my rock;

And exalted be the God of my salvation,

47 Even the God that executeth vengeance for me,

And subdueth peoples under me.

48 He rescueth me from mine enemies;

Yea, thou liftest me up above them that rise up against me;

Thou deliverest me from the violent man.

49 Therefore I will give thanks unto thee, O Jehovah, among the nations,

And will sing praises unto thy name.

50 Great deliverance giveth he to his king,

And showeth lovingkindness to his anointed,

To David and to his seed, for evermore.