1 Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.

2 Hallgasd meg, Isten, az én szómat, mikor panaszkodom; az ellenségtõl való félelemtõl mentsd meg éltemet.

3 Rejts el engem a rosszakaróknak tanácsa elõl, a gonosztevõknek gyülekezetétõl.

4 A kik megélesítik nyelvöket, mint a szablyát; irányozzák nyilokat, keserû beszédöket.

5 Hogy lövöldözzék titkon az ártatlant; nagy hirtelenséggel lövöldözik azt, és nem félnek.

6 Megátalkodottak gonosz szándékukban; megegyeztek, hogy tõrt vetnek titkon, mondják: ki látja õket?

7 Álnokságokat koholnak; a kikoholt tervet végrehajták; mindenikök keble és szíve kikutathatatlan.

8 De meglövi õket az Isten; hirtelen nyíl üt rajtok sebet.

9 És megejtik õket, a nyelvök lesz ellenök; iszonyodik mindenki, a ki õket látja.

10 Akkor megfélemlenek mind az emberek; hirdetni fogják Istennek dolgát, és megértik cselekedetét. [ (Psalms 64:11) Örvendeni fog az igaz Istenben, és hozzá menekül; és dicsekedni fognak minden egyenesszívûek. ]

1 Hear my voice, O God, in my complaint:

Preserve my life from fear of the enemy.

2 Hide me from the secret counsel of evil-doers,

From the tumult of the workers of iniquity;

3 Who have whet their tongue like a sword,

And have aimed their arrows, even bitter words,

4 That they may shoot in secret places at the perfect:

Suddenly do they shoot at him, and fear not.

5 They encourage themselves in an evil purpose;

They commune of laying snares privily;

They say, Who will see them?

6 They search out iniquities;

We have accomplished, say they, a diligent search:

And the inward thought and the heart of every one is deep.

7 But God will shoot at them;

With an arrow suddenly shall they be wounded.

8 So they shall be made to stumble, their own tongue being against them:

All that see them shall wag the head.

9 And all men shall fear;

And they shall declare the work of God,

And shall wisely consider of his doing.

10 The righteous shall be glad in Jehovah, and shall take refuge in him;

And all the upright in heart shall glory.