For the Chief Musician. To the tune of "Do Not Destroy." A poem by David, when he fled from Saul, in the cave.

1 Be merciful to me, God, be merciful to me,

for my soul takes refuge in you.

Yes, in the shadow of your wings, I will take refuge,

until disaster has passed.

2 I cry out to God Most High,

to God who accomplishes my requests for me.

3 He will send from heaven, and save me,

he rebukes the one who is pursuing me. Selah.

God will send out his loving kindness and his truth.

4 My soul is among lions.

I lie among those who are set on fire,

even the sons of men, whose teeth are spears and arrows,

and their tongue a sharp sword.

5 Be exalted, God, above the heavens!

Let your glory be above all the earth!

6 They have prepared a net for my steps.

My soul is bowed down.

They dig a pit before me.

They fall into the middle of it themselves. Selah.

7 My heart is steadfast, God.

My heart is steadfast.

I will sing, yes, I will sing praises.

8 Wake up, my glory! Wake up, lute and harp!

I will wake up the dawn.

9 I will give thanks to you, Lord, among the peoples.

I will sing praises to you among the nations.

10 For your great loving kindness reaches to the heavens,

and your truth to the skies.

11 Be exalted, God, above the heavens.

Let your glory be over all the earth.

1 Az éneklõmesternek az altashétre; Dávid miktámja; mikor Saul elõl a barlangba menekült.

2 Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert benned bízik az én lelkem; és szárnyaid árnyékába menekülök, a míg elvonulnak a veszedelmek.

3 A magasságos Istenhez kiáltok; Istenhez, a ki jót végez felõlem.

4 Elküld a mennybõl és megtart engem: meggyalázza az engem elnyelõt. Szela. Elküldi Isten az õ kegyelmét és hûségét.

5 Az én lelkem oroszlánok között van, tûzokádók között fekszem; emberek között, a kiknek foguk dárda és nyilak, nyelvök pedig éles szablya.

6 Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsõséged!

7 Hálót készítettek lábaimnak, lelkem meggörnyedett; vermet ástak én elõttem, de õk estek abba. Szela.

8 Kész az én szívem, oh Isten, kész az én szívem; hadd énekeljek és zengedezzek!

9 Serkenj fel én dicsõségem, serkenj fel te lant és hárfa, hadd költsem fel a hajnalt!

10 Hálát adok néked, én Uram, a népek között, és zengedezek néked a nemzetek között.

11 Mert nagy az egekig a te kegyelmed, és a felhõkig a te hûséged. [ (Psalms 57:12) Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsõséged! ]