1 Hear this, all you peoples.
Listen, all you inhabitants of the world,
2 both low and high,
rich and poor together.
3 My mouth will speak words of wisdom.
My heart will utter understanding.
4 I will incline my ear to a proverb.
I will solve my riddle on the harp.
5 Why should I fear in the days of evil,
when iniquity at my heels surrounds me?
6 Those who trust in their wealth,
and boast in the multitude of their riches—
7 none of them can by any means redeem his brother,
nor give God a ransom for him.
8 For the redemption of their life is costly,
no payment is ever enough,
9 that he should live on forever,
that he should not see corruption.
10 For he sees that wise men die;
likewise the fool and the senseless perish,
and leave their wealth to others.
11 Their inward thought is that their houses will endure forever,
and their dwelling places to all generations.
They name their lands after themselves.
12 But man, despite his riches, doesn’t endure.
He is like the animals that perish.
13 This is the destiny of those who are foolish,
and of those who approve their sayings. Selah.
14 They are appointed as a flock for Sheol.
Death shall be their shepherd.
The upright shall have dominion over them in the morning.
Their beauty shall decay in Sheol,
far from their mansion.
15 But God will redeem my soul from the power of Sheol,
for he will receive me. Selah.
16 Don’t be afraid when a man is made rich,
when the glory of his house is increased;
17 for when he dies he will carry nothing away.
His glory won’t descend after him.
18 Though while he lived he blessed his soul—
and men praise you when you do well for yourself—
19 he shall go to the generation of his fathers.
They shall never see the light.
20 A man who has riches without understanding,
is like the animals that perish.
1 Az éneklõmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.
2 Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!
3 Akár közemberek fiai, akár fõemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.
4 Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.
5 Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.
6 Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bûne vesz körül,
7 A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?
8 Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.
9 Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
10 Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.
11 De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.
12 Gondolatjok [ez:] az õ házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékrõl- nemzedékre [szállnak,] nevöket hangoztatják a földön.
13 Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.
14 Ez az õ sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az õ követõik. Szela.
15 Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti õket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az õ lakásuktól.
16 Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezébõl, mikor [az] megragad engem. Szela.
17 Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsõsége;
18 Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsõsége nem száll le utána.
19 Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:
20 [Mégis] az õ atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot. [ (Psalms 49:21) Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak. ]